Elkészültek azon tervezési dokumentumok, tanulmányok, amelyek a magyar–román határmetszési útszakaszok megvalósíthatóságát alapozzák meg.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ az Új Széchenyi Terv keretében készíttette el a Közlekedés Operatív Programhoz illeszkedő projektek határmetszési szakaszainak feltáró tanulmányát és hálózati hatásainak vizsgálatát.
A 2012-ben elkezdődött szakértői munka 66 közúti projektet nevesít a magyar–román határszakaszon, melyekből egy rangsor alapján választották ki azt a 40 fejleszthető kapcsolatot, amelyekre 2014 tavaszára részletesen kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányok készültek. A záró konferenciára, a cselekvési tervjavaslat véglegesítésére idén júliusban került sor Békéscsabán.
A magyar–román határszakasz az Alföldet vágja ketté, nem természetes földrajzi határvonallal. Elvileg az átjárásnak nem lenne földrajzi akadálya, ennek ellenére 10 állandó és 3 ideiglenes közúti és 5 vasúti kapcsolat van csak a két ország között. Országos szinten a határátkelési pontok közötti átlagos távolság 22 km, ez a magyar–román határszakaszon 45 km.
Bár épültek új határátkelési pontok (pl. Dénesmajor–Feketegyarmat), de ezek a magyar–román határszakasz belső határvonallá válásának elhalasztása miatt egyelőre nem üzemelnek.
Határmetsző gyorsforgalmi utak megállapodásáról Magyarország és Románia között két államközi megállapodás született: egyik a Szeged–Makó–Csanádpalota–Nagylak–Arad autópálya, mely építés alatt áll, a másik a Szolnok–Nagykereki–Nagyszántó–Kolozsvár autópálya, melynek előkészítése folyamatban van.
A rangsorolt, 40 fejleszthető kapcsolatból közvetlen térségünket érinti a Dénesmajor–Ant közúti kapcsolat. Ennek megvalósíthatósági tanulmánya szerint az út Dénesmajortól a lokalizációs töltésen éri el a Fekete-Köröst, a folyót egy 13 méter nyílású híddal keresztezi (itt a Fekete-Körös az államhatár), majd a földutak nyomvonalát követve éri el Ant települést. Az út burkolatszélessége 4 méter, hossza 3,4 km, melyből 2,1 km a magyarországi szakasz. Bekerülési költsége nettó 1,9 milliárd Ft (ennek több mint 70%-a a hídépítés). A tervezett forgalomba helyezés ideje: 2020. A tanulmány az utat önkormányzati útnak kategorizálja. Ennek a projektnek a részmegvalósítása már elkezdődött, ugyanis a Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése során megépülőben van a 2 km-es magyarországi útszakasz a lokalizációs töltésen.
A tervezési dokumentum foglalkozik a Sarkad–Ant országos közút megépítésével is, ezt a kapcsolatot a két ország között, az idén nyáron létrejött nemzetközi szerződés is nevesíti. Amennyiben ez a két határmetsző út elkészül, és Románia is a schengeni egyezmény részese lesz, úgy Gyuláról Sarkad Ant érintésével is elérhető lesz.
A tanulmány vizsgálta a vasúti kapcsolatokat is, lényegében az összes megszüntetett vasút visszaépítését javasolja. A Vésztő–Nagyvárad vasúti összeköttetés egy 5 km-es vágányszakasz megépítésével lenne biztosítható, ami Békés megye gazdaságilag lemaradó, munkanélküliséggel súlyosan terhelt területe számára teremtene kedvező eljutási lehetőséget Nagyváradra.
A Kétegyháza–Kisjenő vasúti kapcsolat visszaállításának előnye lehet, hogy új térséget tár fel, (Székudvar, Kisjenő, Újszentanna térségét), és Békéscsaba felé új forgalmi igényeket generálhat.
Ezen felül a Kétegyházától délre eső viszonylaton jelentkező forgalmi zavarok esetén a IV. számú korridor kerülő útiránya lehetne. A projekt Elek térségében egy új vasútállomás létesítésével, továbbá kb. 10 km vágány fektetésével valósulhatna meg.
A záró konferencián Schaffhauser Gellért, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közúti közlekedési referense a Nemzeti Közlekedési Stratégia középtávú indikatív projektjeit ismertette. Az M44-es autópálya létesítése mellett megemlített olyan vasúti fejlesztési projekteket, amelyek 2020-ig megvalósulhatnak: a Békéscsaba–Lőkösháza szakaszon a második vágány lefektetését (ezt a vágányt a trianoni békediktátum következtében kellett elbontanunk) és a Békéscsaba–Gyula vasúti szakasz villamosítását.
A Szeged–Békéscsaba–Gyula vasúti szakasz villamosításának befejezési határidejére az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program a 2018-as évet jelölte meg.
