Izgalmas, színvonalas és főként interaktív beszélgetés folyt november 13-án a Gyulai Ifjúsági Központban. A magyar nyelv alkalmából létrehozott esemény Az Y generáció és az internetes kommunikáció címet viselte, és a különböző generációk internetezési szokásait boncolgatta. A vár szomszédságában lévő intézményben zajló pódiumbeszélgetésen Ament Balázs, a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévő fiatalokat, majd a beszélgetés meghívott résztvevőit.
Túri Rita moderátor frappáns kérdéseire a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár képviseletében Schriffert-Tóth Eszter, a Göndöcs Benedek Szakközépiskola közgazdaságtan-tanáraként jelen lévő Szász András főként az online marketing témaköre felől közelítve, a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, Dávid Péter pedig az irodalom és a nyelvi változások irányából osztotta meg nézeteit a téma kapcsán.
A gondolkodó és gondolkodásra ösztönző beszélgetés az Y és a Z generáció közti nagyon nagy szakadék megállapításától indult, és egészen a generációk közti kommunikációra való nyitottságig terjedt, közrefogva az internet alapú olvasási- és vásárlási szokásokat, társadalmi- és munkamorált, nyelvváltozást és marketinget.
Míg a hétköznapi ember számára az X, Y, Z csupán csak néhány betű az ábécéből, addig a szociológiában és a szociálpszichológiában ezek a jelölések a generációk meghatározására szolgálnak. Az X generáció tagjai az 1965-1979 közöttiek, az Y az 1980-1995 közt születettek, az 1996 után születettek pedig már a Z generációba tartoznak.
Most, az Y generáció korszakát élve a pszichológusok és szociológusok számára is megkülönböztetett figyelmet élveznek a mostani 20-30 évesek. Az információs kor gyermekeinek is nevezett Z korosztály ugyanis már beleszületett, és az internethasználat elterjedésében nevelkedett, jól ismerve annak alkalmazását, az X generáció azonban folyamatában tanult bele, az előttük lévők pedig csak elszántan próbálnak felzárkózni a folytonosan változó technológia megismerésébe.
A messzire nyúló témát Túri Rita az olvasási szokások felől közelítette meg, az e-book terjedésének szerepét az olvasásban, de ezt hamar még lejjebb bontották, hisz azt is tisztába kellett tenni, hogy a megváltozott olvasási szokások közepette egyáltalán mit tekintünk ma olvasásnak. Dávid Péter a nyelv változása kapcsán az írásbeliség átalakulásáról beszélt, amit leginkább dolgozatok javítása során tapasztal az internetes „smile-jelek” és a határozatlan névelő számmal történő jelölése által.
- Foglalkoztatott a nyelvújítás korszaka, az az időszak, amikor nem voltak nyitottak a regények megjelenésére, mert függőséget okoz, és rontja a szemet. Ma ugyanazt tapasztaljuk az internettel, hisz ugyanúgy függőséget okoz, és rontja a szemet, csak ma befogadóbbak vagyunk. Jobban elfogadjuk az írott szövegben megjelenő jeleket és rövidítéseket, amik a mindennapi élet részévé váltak, és a kifejező erejük is egyre kifinomultabb, az emberek pedig nagyon kreatívan használják – magyarázta Dávid Péter, aki maga is megalkotott már néhány kifejező jelzést.
Szász András a generációváltások folyamatának felgyorsulása kapcsán kifejtette, hogy míg régebben a korosztályok váltása között 20 év is eltelt, ez a folyamat mára - a felgyorsult információnak köszönhetően – mintegy 5-7 évre szűkült le. - De attól, hogy az információ ömlik, nem biztos, hogy megfelelően tudunk szűrni belőle – fűzte hozzá Schriffert-Tóth Eszter, és máris a nyomtatott és elektronikus tartalmak hitelességéről beszélgettek a résztvevők.
Az élénk érdeklődés közepette folyó beszélgetés során Szász András a szerepek megváltozására is felhívta a figyelmet, hisz most a fiatalabbak tanítják a technológia használatára az idősebbeket, ami koránt sem biztos, hogy a szülők vagy az idősebb munkatársak számára könnyen emészthető, ha egy fiatalabb kerekedik felül oktatáshelyzetben.
Abban valamennyien egyetértettek, hogy a poroszos oktatási rendszer mára a múlté, interaktív csapatmunkákban veszünk részt, és ehhez az oktatásnak is igazodnia kell.
A közösségi média használatának kikerülhetetlenségében is egybehangzó állásponton voltak, és azt is megállapították, hogy a Facebook az utolsó olyan közösségi felület, melyen valamennyi korosztály egyszerre van jelen.
Résztvevői kérdésre válaszolva Dávid Péter a nyelvi egyszerűsödés és nyelvi igénytelenség problémájáról beszélt, leszögezve, hogy a nyelvváltozás folyamatos jelenség, ami a gondolkodással is szoros összefüggésben van – mert a német nyelv alkalmas például a filozofálásra, a magyar pedig nem. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az irodalom terén az internet hozta változásokban nincs nagyfokú nyitottság, internetes irodalom sem létezik, aminek okát Schriffert-Tóth Eszter az olvasás egyéni élményében látta.
Ehhez kapcsolódóan Szász András az online és offline szövegek közti különbségekre irányította a figyelmet, majd a résztvevők az internet közösségépítő és elkülönítő folyamataira is sorakoztattak példákat.
A szerteágazó beszélgetés során a telefonokra töltött alkalmazások mértékét is összefüggésbe hozták a különböző generációk internetezési szokásaival, mint ahogy az interneten történő vásárlást és kapcsolatépítést is. Emellett a munkához való viszonyulás generációs eltérése is szóba került, ami ugyancsak jelentős változáson esett át az utóbbi néhány esztendőben.
A mintegy kétórás aktív közös gondolkodásnak csak a diákpolgármester-választás eredményhirdetése vetett véget, azonban még így is maradt egy kis csoport, melynek tagjai tovább gondolkodtak a felmerülő, izgalmas kérdéseken.