A gyulai önkormányzat munkájának lakossági és belső munkatársi megítélését vizsgálta az a két közvélemény-kutatás, amely a Szervezetfejlesztés és hatékonyságnövelés Gyula Város Önkormányzata számára című, ÁROP-1.A.5-2013-0036 kódszámú pályázat keretében készült el. A kétfordulós kérdőíves felmérés elemzését és értékelését független szervezet, a Szegedi Tudományegyetem Szociológiai Tanszékéből alakult Partiscon Egyesület munkatársai végezték el, a levonható következtetéseket pedig a CMB Konzorcium tanácsadói összegezték.
Az első forduló idén januárban és februárban, a második 6–8 hónappal később zajlott le. A kérdőívek összeállítását megelőzően szakmai egyeztetés folyt a minőségbiztosító szervezettel és az önkormányzat vezetésével, továbbá kiemelt szempont volt, hogy a kérdések megfeleljenek az ÁROP-program módszertani ajánlásainak. A kutatás az önkormányzati munka megítélését külső, lakossági és belső, munkatársi látószögből vizsgálta, a kérdőívek kitöltésében helyi kérdezőbiztosok, illetve hivatali dolgozók segítettek.
Összesen 1423 kérdőív feldolgozása és értékelése történt meg. A feldolgozási fok Gyula 31 199 lélekszámú lakosságát figyelembe véve 4,56%-os, amely mind a közvélemény-kutatásoknál szokásos 3,0%-os, mind az ÁROP-program által kért, minimum 1200 darabos mintavételnél magasabb, a megállapítások így tükrözik a válaszadók közös véleményét.
A belső felmérés elsősorban a hivatal működésében bekövetkezett változások megítélését, illetve a hivatali munkával és az informatikai rendszerrel való elégedettséget vizsgálta. A külső kérdőívek kérdései arra irányultak, hogy a lakosság hogyan ítéli meg az önkormányzattal kapcsolatos információellátottságot, mennyire elégedett az általa nyújtott szolgáltatásokkal, hogyan ítéli meg az ott dolgozók munkáját, valamint hogy milyen problémákat lát a kulturális szolgáltatásai terén. Emellett a kérdezőbiztosok ezek továbbfejlesztésével kapcsolatban is kíváncsiak voltak a lakosok véleményére és javaslataira. Az öt területet 38 kérdéssel és kérdésenként többválasztásos válaszadással modellezték, háttérváltozóként a kitöltők nemét, életkorát, iskolai végzettségét vették figyelembe.
