A grémium 4 millió forint előfinanszírozási kölcsönt biztosított a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezetének önkéntességet népszerűsítő programja megvalósításához. Az egyesület pályázati forrásból hozna létre Önkéntes Pontot Gyulán, a projektbe mintegy száz önkéntest vonnának be, akik legalább 2400 óra önkéntes munkát végeznének egészségügyi intézményekben és civil szervezeteknél.
A tanácskozáson arról is döntés született, hogy a képviselő-testület nyílt közbeszerzési eljárás keretében választja ki a közvilágítás-karbantartási munkálatokat végző szolgáltatót. A gyulai önkormányzat EDF DÉMÁSZ Zrt.-vel kötött szerződése december 31-én jár le, míg az új április 1-jén lépne életbe.
Az ülést vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) kiemelte: egy augusztusban kötött megállapodás értelmében a város a 6068 lámpatestből 3312 darabot ingyen kapott meg az EDF DÉMÁSZ Zrt.-től, így jelenleg a fényforrások 54,6 százalékát birtokolja. Ezzel lehetőség nyílt egy, a korábbinál előnyösebb karbantartási szerződés megkötésére. A közbeszerzési eljárásban fontos szempont lesz a karbantartási költségek csökkentése.
A grémium az elmúlt időszakban bekövetkező változásokhoz igazodva módosította a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletet, a kiadási és bevételi főösszeget 11 387 466 ezer forintban állapította meg. A költségvetésen belül a gyulai oktatási intézmények karbantartására a képviselők 15 millió forintot biztosítottak.
Bod Tamás (DK–EGYÜTT–PM–MSZP) a kiadások kapcsán a Dénesmajor–Nagyzerind közötti út sorsa felől érdeklődött. Mivel Románia még nem része a schengeni övezetnek, a 2012 novemberében átadott útszakaszt jelenleg nem használják a határ menti forgalomban. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy „külügyi diplomáciai forrásokból” van-e információja a városvezetésnek arról, mikor válhat Románia a schengeni térség tagjává.
– Mikor válik használhatóvá ez az út? – tette fel kérdését Bod Tamás, majd emlékeztetett rá, hogy Gyula 15 millió forinttal járult hozzá a projekthez.
– Semmilyen információnk nincs arról, hogy Brüsszelben az Európai Unió vezetői Romániát és Bulgáriát is szeretnék-e a schengeni övezet részévé tenni – mondta dr. Görgényi Ernő, hozzátéve, hogy a pályázat beadásakor, illetve elnyerésekor még az volt az unió álláspontja, hogy mindkét országot felveszi a térség tagjai közé.
– A külügyminisztérium általam ismert álláspontja az, hogy a határ mentén tovább kell építeni az utakat, felkészülve a schengeni határ keletre tolódására. Addig ezeket az utakat eseti ideiglenes határnyitásra használhatják – fogalmazott a városvezető, hozzáfűzve, hogy a dénesmajori földeken dolgozó gazdák az útnak köszönhetően könnyebben tudják megközelíteni földjeiket.
Kónya István (Fidesz) a témával kapcsolatban megjegyezte: a román és a magyar külügyminisztérium tárgyalásokat folytat arról, hogy ideiglenes határátkelővé minősítsék a már megépült, de jelenleg nem használható határátlépőket. – Ehhez mindkét országban megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni – hangsúlyozta az alpolgármester.
