Gerebenics Pál (nyugdíjas):
– Igazság szerint engem nem igazán foglalkoztat, mert különösebb változást nem érzékelek attól, hogy egy órával vissza kellett állítani az időt. Anno energia-megtakarítási szándékkal vezették be a téli és nyári időszámítást, de napjainkra már modernebb az energiahálózat. A fogyasztói szokásaink is megváltoztak a nyolcvanas évek óta: többet tévézünk, szinte minden háztartásban van számítógép, ami elől a fiatalok ki sem mozdíthatók. Mindezek miatt nem sok értelmét látom az óraátállításnak. Hátránya viszont, hogy sokak panaszkodnak fáradtságra, koncentrálóképességük csökkenésére, s ebben az időszakban – állítólag – a balesetek száma is megnő.
Obuch Richárd (tanuló):
– Biztos érdekelne az átállás, ha éppen nem lenne őszi szünet. Ha jobban belegondolok, most nyertünk egy órát, mert reggel nyolckor még csak hét óra van, tehát lehet reggel lustálkodni. Szünetben egyébként is addig alszom, amíg tetszik, este sem kell annyira odafigyelni arra, hogy az iskola miatt időben lefeküdjek. Az átállítás utáni első egy-két nap volt zavaró, vagy inkább furcsa. Magamtól nem figyeltem volna arra, hogy át kell állítani az órákat, hiszen a telefonom és a számítógépem automatikusan vált, de anya figyelmeztetett. Az iskolában sem esett erről szó, s otthonról tudom, hogy az áramfogyasztással gazdálkodunk így. Állítólag egy város évi fogyasztását meg tudja spórolni az ország.