Nyíregyháza, Baja és Szeged után, október 9-én Gyulára is elérkezett az idén életre hívott Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2014 című országos konferenciasorozat. A Vízügyi Tudományos Tanács, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében létrejövő rendezvény a szakmai véleménycserék és egyeztetések mellett, az ágazat aktuális és jövőbeli feladatainak minél szélesebb körben történő megismertetését tűzte ki célul.
- A konferencián három témáról, az árvízi veszély- és kockázatkezelési tervezésről, a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatáról és a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítéséről esik szó. Ez a három téma, három olyan kérdéskört ölel fel, amelyekre jelenleg a magyar árvízvédelem kiemelt figyelmet fordít, és amelyek valamelyest a magyar árvízvédekezés reformját is jelentik. A mai nap célja, hogy az úgynevezett árvízvédekezési reformmal kapcsolatos munkafolyamattal megismertessük a társszerveket, a civil- és társadalmi szervezeteket, természetesen főként a Körös-vidéki térséget szemlélve – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője.
Az igazgató a konferencián elmondott köszöntőjében a három kérdéskör jelentőségére világított rá. Beszédében elmondta, az árvízvédekezés hagyományos eszközei az ezredfordulóra nagyrészt kimerültek, ezért új megközelítéseket és módszereket kellett keresniük, melyben az informatika és a hidraulikai modellezés utóbbi időszakban bekövetkezett hihetetlen fejlődése is nagy szerepet játszott. Bak Sándor hangsúlyozta, az Európa szerte bekövetkezett komoly árvizek felhívták a figyelmet arra, hogy az árvízvédelem ügye Európai Uniós szintű kezelést igényel. Magyarország helyzete azonban az Unión belül is speciális. Hazánk – medencejellege miatt – ugyanis meglehetősen érintett ez ügyben, a Körös-vidékére pedig – heves vízjárású folyóink miatt – országunkon belül is fokozott figyelmet kell szentelni. Árvízvédelmi rendszereink a területek 2/3-át védik az időszakos elöntésektől.
- Itt, Békés megyében, a Körös-vidékén meghatározó az, hogy hogyan gondolkodunk, és hogyan cselekszünk a vízzel, az egyik legfontosabb éltető erővel kapcsolatos kérdéseket illetően, hiszen nem szabad megkerülni sem a belvízi, sem az árvízi védekezéssel kapcsolatos témákat. Nem lehet, főként a mai megváltozott körülmények között nem. Hiszen a vízgyűjtő területekre hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta lokális árvizeket időről időre megtapasztalhattuk az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, óriási jelentősége van annak, hogy a vízügyi szakma felkészült ezekre a helyzetekre – fejezte ki véleményét köszöntőjében Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés, Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanácsának elnöke.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere beszédében a konferencia Gyulán történő megrendezésének jelentőségét hangsúlyozta. Köszöntőjében a 2010-es Észak-magyarországi árvizekről is megemlékezett, mely során előre nem látó módon engedélyeztek olyan építkezéseket, amelyek az árvíz által veszélyeztetett területeken valósultak meg.
- Aki ismeri Gyula város múltját, az tudja, hogy a város története bizonyos szempontból az árvizek története és az árvizek kártételei elleni küzdelem története is egyben. Ezért gondolhatnánk, hogy ha valakik, akkor a gyulaiak jól ismerik ezeknek a veszélyeknek a kockázatait, ám nem biztos, hogy ez így van. Hiszen ha jobban belegondolunk, akkor rájöhetünk, hogy pont a vízügyi szakemberek eredményes munkájának köszönhetően generációk nőttek fel úgy ebben a városban, hogy nincs közvetlen tapasztalatuk az árvízi veszélyhelyzet valódi kockázataival kapcsolatban. Hiszen én, és a nálam fiatalabbak csak a gát tetejéről figyelhettük, hogy meddig ér a víz a gát mögött, de hogy milyen az, amikor kitör a víz a gátrendszer mögül, hála Istennek nem tudhatjuk – hangzott el a polgármester köszöntőjében.
Dr. Görgényi Ernő hozzátette, épp ezért tartja fontosnak, hogy a társadalom felé irányuló kommunikációban is folyamatosan jelen legyen az, hogy mi itt, ebben a térségben, alapvetően árvízi veszélyhelyzetnek kitett területen élünk, és ez ellen folyamatosan küzdenünk kell akkor is, ha közvetlen tapasztalataink e természeti jelenséggel kapcsolatosan évtizedek óta nincsenek.
A köszöntőbeszédek sora Reich Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata elnökének szavaival zárult, majd a konferencia három fő témakörét ismertető szakmai előadásokat hallhattak a jelenlévők. Az árvízi veszély- és kockázati térképezés hazai helyzetéről Laurinyecz Pál, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki referense számolt be, mértékadó árvízszintek felülvizsgálata a Tisza-völgyben címmel dr. Krámer Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense tartott prezentációt, a nagyvízi mederkezelési tervet pedig Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese mutatta be a megjelenteknek.
