Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Mitől barna időnként az Élővíz-csatorna vize Gyulán?

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gyulai Hírlap • HÍREK • 2014. július 31. 13:00
Mitől barna időnként az Élővíz-csatorna vize Gyulán?
Bak Sándor: A sötétbarna vízelszíneződést a felszíni vízben feldúsuló oldott szerves anyagok okozzák
Az Élővíz-csatona Gyulán. Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs

Napok óta téma Gyula városában, hogy miért barna az Élővíz-csatorna vize, és többféle szóbeszéd is terjed a városban.

- A „barna víz” a közhiedelemben a kedvezőtlen, illetve a rossz vízminőséget jelenti. Ez a „népi megfigyelés” a vízminőségi szakma gyakorlatában csak részben igaz megállapítást takar. A következőkben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság mind a vízminőségi-, mind a hidrológiai és a hidrometeorológiai összefüggések oldaláról részletesen bemutatja az Élővíz-csatorna állapotát – tájékoztatta a Gyulai Hírlapot közleményében Bak Sándor igazgató.

 

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója az Élővíz-csatornáról - 2014. július 30.

Mitől barna időnként az Élővíz-csatorna vize?

Lehet egészen sötétbarna, s ennek ellenére viszonylag átlátszó, zavarosságtól mentes. Ezt a „sötétbarna vizet” általában kisebb állóvizeknél (tavaknál), vagy közel állóvízi jellegű - azaz nagyon kis vízmozgású, esetleg csak szakaszos vízbetáplálású, más esetben duzzasztott - felszíni vizeknél (rendszerint kisebb vízfolyásoknál, csatornáknál) láthatjuk.

A sötétbarna vízelszíneződést - ha nincs valamilyen nem kellően tisztított ipari, vagy más tisztítatlan szennyvízkibocsátás a közelben - a felszíni vízben feldúsuló oldott szerves anyagok - döntően a nagy molekulaméretű huminanyagok* - okozzák. A felszíni vizekbe ezen anyagok az adott vízfolyás partjáról, továbbá vízgyűjtőjéről, pontosabban ezek talajából kioldódva kerülhetnek bele.

Tekintettel arra, hogy ezen anyagok talajból – humuszból - történő kioldódásának kedvez a magas hőmérséklet, ezért a jelenség - azaz a „sötétbarna szín megjelenése”- nyáron sokkal jellemzőbb, mint télen.

A vízfolyások közvetlen környezetének és vízgyűjtőjének talajából való huminanyag-kioldódás mértékét nagyban felerősítheti egy-egy heves zápor, mely alkalmanként igen sok oldott anyagot - jelen esetben ennek csupán a szerves részére koncentrálunk - ragad magával, illetve mos be a felszíni vízfolyásokba, így akár az Élővíz-csatornába is.

Különösen látványos ez a „sötétbarna vízszín” megjelenése az Élővíz-csatornában akkor, amikor nincs lehetőségünk az Élővíz-csatorna frissvíz-utánpótlását biztosítanunk a Fehér-Körösből. (Ez a helyzet akkor következik be, amikor a Kettős-Körös magas - árvízi, vagy ahhoz közeli - vízállása miatt nem biztosított az Élővíz-csatorna gravitációs frissvíz-átvezetési lehetősége a Fehér-Körösből a Kettős-Körösbe.) A nyári, igen meleg időszakokban ezért időnként előfordulhat az Élővíz-csatorna vízmozgásának lelassulása, a vízfolyás huminanyagának feldúsulása, melyet az esetenként lehulló nagyintenzitású esők, záporok - a bemosó hatásuk révén - további huminanyag-tartalommal dúsíthatnak. Ennek következtében - a frissvíz-betáplálási szünet időszakaira - kialakulhat a jellemzően „sötétbarna színű víz” az Élővíz-csatornában.

(*Huminanyagok, vagy humuszanyagok: a növényi anyagok lebomlása során keletkező, a termőföldben lévő kémiailag alig jellemezhető szénvegyületek. )

Lehet egészen világos, vagy közepesen barna (drappos-sárgásbarna), s emellett zavaros, „iszapos”, átlátszatlan. Ekkor a víz - esetünkben az Élővíz-csatorna vize - szemmel láthatóan „sűrű”, zavaros, sok finom, illetve apró szemű hordalékot, lebegőanyagot tartalmaz. Ezt a „világos, vagy közepesen barna színt” egyértelműen az árvíz hatása okozza, mely az éppen közepes, de még árvízi készültségi szint alatti áradásban lévő Fehér-Körös vizétől, mint frissvíztől származik.

(Ez a helyzet akkor következik be, amikor a Kettős-Körös magas -árvízi, vagy ahhoz közeli - vízállása miatt még biztosított az Élővíz-csatorna gravitációs frissvíz-átvezetési lehetősége a Fehér-Körösből a Kettős-Körösbe.) Általában a tavaszi, nyári, öntözési időszakok alatt fordulnak elő ilyen helyzetek. Ekkor az Élővíz-csatorna frissvíz-betáplálásával is biztosítani kívánjuk a csatorna menti vízkivételek és vízhasználatok számára az előírt vízmennyiséget és vízszintet, valamint a nyári meleg napokon a vízminőségi szempontból egyáltalán nem kedvező vízpangás állapotának elkerülését.

A leírtak lényegét röviden kiemelve megállapíthatjuk, hogy az Élővíz-csatorna időnként „barna színű” vize nem a csatornába került - mesterséges, azaz ember által okozott - szennyezésektől származik, hanem az a leírt, kizárólagosan természetes, pontosabban természeti folyamatok következménye.

Ne felejtsük el, hogy a Gyulán, Békéscsabán, Békésen átfolyó, komplex hasznosítású Élővíz-csatona elsődleges funkciója a káros vizek elvezetése és az öntözővizek biztosítása, ami meghatározza a csatorna üzemeltetésének rendjét.

Az Élővíz-csatona üzemeltetését igazgatóságunk a felmerülő elsődleges és nem elsődleges funkciók víz- és vízminőségi igényeinek optimális kielégítésével végzi.

Azonban a szélsőséges természeti és időjárási viszonyok (kiemelkedően magas lég- és vízhőmérséklet, extrém mennyiségű gyors csapadékok, árhullámok a frissvíz-betáplálást biztosító Fehér-Körösben, stb.) következtében előfordulhatnak olyan jelenségek - pl. a csatorna vize időnként „barna színűre” változik -, melyek a csatorna egyes, döntően nem elsődleges funkciójú hasznosítását zavarhatják, esetenként meg is akadályozhatják. Az ezeket kiváltó, természetes eredetű, szélsőséges okokat - a tudomány mai állása szerint - nem tudjuk befolyásolni, ezért ezeknek az Élővíz-csatornára gyakorolt, időnként nem kedvező hatásaival együtt kell élnünk, azokat el kell fogadnunk.

 

Hidrometeorológiai és hidrológiai információk az Élővíz-csatorna állapotáról

Az Élővíz-csatornát az utóbbi 3 héten több alakalommal érte rendkívüli terhelés, részben a helyi csapadékkal, részben a folyóinkon levonuló árhullámokkal kapcsolatban.

A Gyulán és környékén július 8-án hullott jelentős csapadék után (Gyula Központ 39,7 mm, Békéscsaba 34,9 mm, Elek 32,0 mm, Gyulai duzzasztó 21,6 mm), 9-én délután felhőszakadás volt Gyulán és környékén (Gyula Központ 70,9 mm, Gyula-Itceér 64,0 mm, Gyulai duzzasztó 56,6 mm, Elek 47,0 mm).

A felhőszakadás következtében sok helyen telítődött Gyula csapadékvíz-levezető és szennyvíz-levezető rendszere. Nagy területeken keletkeztek elöntések az utcákon, tereken, parkokban, kertekben, pincékben, melléképületekben.

A városi csapadékvíz fő befogadója az Élővíz-csatorna, melybe a két nagy csapadékos nap, valamint a területen végzett további beavatkozások nyomán több napon keresztül nagy mennyiségű, hordalékkal, vegyes eredetű bemosódásokkal terhelt víz ömlött. A Gyulától távolabb lévő vízgyűjtő-részekről közben folyamatosan érkezett a nagy csapadékból összegyülekező belvíz is az Élővíz-csatornába a Gyula-Kispél-Eleki csatornán keresztül. A Gyulai Polgármesteri Hivatallal 9-én és 10-én folyamatosan egyeztettünk a belvíz elvezetéséről, az Élővíz-csatorna befogadó képességének növeléséről. 9-én 13 órától 11-én 16 óráig az Élővíz-tápcsatornából a Gyulai duzzasztó irányába vezettük ki a belvizet, s ezután kezdtük meg a frissítővíz bevezetését. Ekkor az Élővíz-csatorna vize Gyulán sötétbarna színű volt.

Emellett 11-12-én további 13-15 mm eső is hullott Gyulán, Békéscsabán és környezetükben. Ugyanekkor a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén is jelentős mennyiségű csapadék hullott, aminek következtében 12-én reggelre a Fekete-Körösön és a Fehér-Körösön is kisebb árhullám keletkezett. Az árhullámok által szállított vízmennyiség miatt 12-ével kezdődően gyors ütemben meg kellett szüntetni a duzzasztást a Békési duzzasztóműnél. Az Élővíz-csatornába történő víz-betáplálást (frissítővíz, öntözővíz) korlátoztuk, mivel a víztöbblet az Élővíz-csatorna torkolatánál a Kettős-Körös magas vízállása esetén csak jelentős szivattyúzási költségek mellett juttatható a folyóba. A gravitációs vízkivezetés lehetősége 14-én délben állt helyre. Ezután általában 2-3 nap alatt, vízkormányzási beavatkozások sorával alakul ki a nyári vízfrissítéses üzemrend.

Az Élővíz-csatorna vízfrissítése a Fehér-Körösből történik. A Fehér-Körös tartósan, egészen 22-én reggelig másodpercenként 20 köbméter feletti vízmennyiséget szállított, s ilyen vízhozam mellett a víz nem tud letisztulni, sok benne a finom szemcséjű, lebegtetett hordalék.

Már éppen megkezdődött a magyarországi folyószakaszon a vízhozam jelentős csökkenése, amikor folyóink vízgyűjtőjét újabb csapadékhullámok érték el. Ezekből gyors egymásutánban két kisebb árhullám keletkezett a Fehér- és a Fekete-Körösön. Ezúttal a Békési duzzasztómű által tartott vizet nem kellett teljes egészében elengedni. A duzzasztóművek összehangolt üzemelése mellett vezettük le az árhullámok vizét. Eközben az Élővíz-csatornába szakaszos, csökkentett mennyiségű frissítővíz-betáplálás történt a víz felmelegedése miatt esetleg bekövetkező vízminőségi problémák megelőzése céljából. Mivel a frissítővíz az árhullámok lebegtetett hordalékban gazdag vizéből volt biztosítható, az Élővíz-csatorna vize is magán viselte e hordalék szállításának látható jeleit (világosbarna színű volt a víz). De nem csak a frissítővíz szállított hordalékot a csatornába, hanem a 22-23-án Gyulán, Békéscsabán és környezetükben hullott újabb 15-20 mm, és a 27-28-án hullott 5-40 mm csapadék is.

A Fehér-Körös 29-én reggel Gyulánál másodpercenként kissé 30 köbméter feletti vízmennyiséget szállított. Az árhullám apadó ágon van. Ha újabb árhullám nem alakul ki, a tápvíz letisztulásának hatása 4-5 nap múlva lesz látható az Élővíz-csatornán - tájékoztatta a Gyulai Hírlapot Bak Sándor, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője.

 

Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)