Gyula város és főépítészének, Béres Istvánnak a munkássága is helyet kapott azon az országos tárlaton, amely a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére jött létre a Budapest Műcsarnokban. Minden idők legjelentősebb építészeti, összefoglaló kiállításán a 250 évvel ezelőtt élt építészektől kezdve felsorolják a nevesebb architektusokat. Egy másik teremben 75 magyar kortárs építészmester és munkája ismerhető meg. A kiállításon kilenc város és főépítész két-két tablóval mutatja be a települések elmúlt tizenöt éves építészeti tevékenységét.
A Gyulai Hírlapnak Béres István okleveles építész elmondta, egyrészt különleges megtiszteltetésként élte meg a felkérést, másrészt nagyon örült annak, hogy az építésztársadalom, valamint a fővárosi és az oda látogató közönség láthatja a gyulai munkákat, hiszen ez is felhívja a nagyközönség figyelmét arra, hogy érdemes megnézni Gyula várost, amelyet már két alkalommal is kitüntetett Hild-díjjal a Magyar Urbanisztikai Társaság.
Béres István 1991 óta a Gyula város főépítésze. Számos alkalommal bizonyította szakértelmét, 2006-ban megkapta az Év Főépítésze címet, ugyanabban az évben Podmaniczky-díjjal jutalmazta munkáját a Városszépítő Egyesületek Országos Szövetsége. A következő évben Kós Károly-díjban részesült főépítészünk, idén pedig Nagykőrös, Tapolca, Tokaj és másik öt település főépítészével egyetemben mutatkozhatott be a Műcsarnokban. A megnyitó ünnepségen Béres István, valamint dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere vett részt.
– Bárki számára megtiszteltetés részt venni ezen a kiállításon, a magyar történelemben ekkora kortárs építészeti gyűjtemény még nem volt, ahol az építészet teljes keresztmetszetét láthatta volna a magyar és a külföldi nagyközönség. Gyula városának városfejlesztési lépései, a belvárosi közterületalakítások és az épületfejlesztési lépések is az átlagosnál nagyobb figyelmet kapnak a magyar közéletben, szakmai és civil szempontból is – mondta lapunknak Béres István.
Az építészeti tárlaton városunk régebbi és újabb épületeiről láthatunk nappali és esti felvételeket Béres Istvántól, valamint Pénzes Sándor és Glázer Attila fotográfusoktól.
– A tablókon a Kossuth térről készült légifotó, alatta egy társasházakról készült panorámafotó, a gyulai vár, a városháza, az Erkel Ferenc Emlékház, a Világóra, az AquaPalota, az Élővíz-csatorna és az Erkel tér látható, de az épületeken túl a téralakítás és a zöldfelületek kialakítása is jelentős hangsúlyt kap. Ezenkívül a tablón olvasható, hogy a város főépítésze hogyan néz szembe az aktuális kor küzdelmeivel, és a múltra építve hogyan tudja generálni a jövő számára épült környezetet – fejtette ki a főépítész.
A tárlat szeptember 7-ig látogatható a Budapest Műcsarnokban (1146 Budapest, Dózsa György út 37.).
***
A Budapest Műcsarnokban lévő tablón az alábbi szöveg szerepel:
A FŐÉPÍTÉSZI LÉT
A település az a hely a teremtett világban, ahol az emberek letelepszenek, ahol megülnek, ahol jól esik az ülés. Az ember ajándékba kapta a FÖLDET és az életet ezen a földön. Meg kell keresnie az ajándékot, és jól kell tudni használni azt. A Kárpátok ölelő karjai közötti valamikori pannon tengerből kiemelkedő medence része az Alföld. Itt szigeteken találtak megülésre alkalmas helyet - régészek által bizonyítottan – több mint 7500 éve emberek. Azóta minden kornak megfelelő módon éltek és alkottak itt az itt letelepedett elődeink. Használták a szigeteket a folyókat, és alkalmazkodtak a változásokhoz. Isten tenyerén élve maguk is elvégezték dolgukat, és élve a lehetőségekkel alakították környezetüket. Ma már a teremtett világhoz képest teljesen átalakított környezetben élünk. A közösség, a település lakossága egyre gyarapszik, és újabb és újabb igényekkel áll elő. Ehhez alakítja környezetét. A nagyon gyorsan változó világban egyre több az egyéni elképzelés sok helyen, és egyre nehezebb a közösség közös elképzelését megtalálni, megfogalmazni. A közösség része az építész, a településmérnök és a főépítész is. Egy a sok közül, akinek jobban kell éreznie, érzékelnie a hely adottságát, a múlt örökségét, az értékeket, és erre építeni a közösség szerves fejlődésének ösvényén a mai nehézségek és lehetőségek között a jövő települését. Alázattal, bölcsességgel és bátorsággal. Ezekben és munkájában meg kell nyilvánuljon a szakmai tudása, az embertársai ismerete, a környezetének ismerete, Hite. Hiszen a legfontosabb üzenet: a hit, remény, szeretet… Hiszem és remélem, hogy a szeretettel végzett munka, a megélt élet a mindennapok beszélgetéseivel, megbeszéléseivel, tervezéseivel, megépítéseivel, az emberek, a föld és a teremtő szolgálatára vannak, ekkor lehet áldás rajtunk.
Gyula, 2014. húsvét nagyhetében
Béres István, Gyula város főépítésze
