A magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából országos emlékkonferenciát rendezett Gyulán a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL). A Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében tartott tudományos ankét a vészkorszak Békés megyei eseményeit tárta fel.
Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója köszöntőjében felidézte: a kormány a Civil Alap - 2014 programon keresztül tavaly hirdetett pályázatot a holokauszt-emlékév kapcsán. Mivel a holokauszt a legtöbb áldozatot a vidéki zsidóság soraiból szedte, a sikeresen pályázó Magyar Nemzeti Levéltár úgy döntött, hogy vidéki helyszínen, a megyei levéltár székhelyén rendezi meg az országos konferenciát.
Fülöp Tamás, az MNL főigazgató-helyettese megnyitóbeszédében elmondta: az MNL hazánk legnagyobb nemzeti közgyűjteményeként az ország számos pontján szervezett tudományos konferenciákat, kiállításokat és előadásokat a 70. évforduló alkalmából. A szakember hangsúlyozta: az MNL kiemelten fontosnak tartja, hogy a megyei levéltárak továbbfejlesszék kapcsolatrendszerüket a helyi önkormányzatokkal, közgyűjteményekkel, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel.
A főigazgató-helyettes arra is kitért, hogy a Miniszterelnökség által meghirdetett pályázatnak köszönhetően az MNL a hetven évvel ezelőtti, tragikus eseményeket egy virtuális kiállítás segítségével mutatja be honlapján. Mint megtudtuk, a dokumentumok felkutatásában, válogatásában, illetve digitalizálásában a megyei levéltárak munkatársai is tevékeny szerepet vállaltak.
– Az MNL közigazgatáshoz kötődő és jogbiztosító szerepkörén túlmutató módon kiemelt feladatának tekinti a nemzeti emlékezet ápolását, a közös kulturális örökség megőrzését, feldolgozását és közkinccsé tételét. Ennek egyik fontos útja a levéltári anyagból származó információk, az azokból meríthető tudás sokoldalú hasznosítása, az oktatási programokhoz, a kulturális neveléshez, a képességfejlesztéshez történő hozzájárulás, a személyes és közösségi múlt feltárásában nyújtott segítség. Ebben a Békés Megyei Levéltár is élen jár – fogalmazott dr. Fülöp Tamás.
Diósi Lajos, a Gyulai Zsidó Alapítvány elnöke kifejtette: a holokauszt a 20. század talán legpontosabban feltárt eseménye. Az elnök ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a magyarországi vészkorszak tényeinek feltárása ötven évig nem volt lehetséges hazánkban. A szocialista államrend megszűntekor a tudományos munkák nagy része a nyugati világ kutatóitól származott, a kisvárosi vészkorszak pedig még a lefojtott hazai kutatáson belül sem volt téma – tette hozzá.
– Több gyulai túlélő részletes emlékiratot hagyott hátra a levéltárakban a publikálás reménye nélkül. Az emlékirataik feldolgozása, publikálását egyikük sem érte meg – mondta Diósi Lajos, hozzátéve, hogy a gyulai, városi népi emlékezetnek máig nem sikerült utat találnia a holokauszthoz.
A konferencia előadói elsősorban a vidéki zsidóság horizontjából mutatták be a hetven éve történteket, emléket állítva az egykori áldozatoknak. Előadás hangzott el egyebek mellett a holokauszt Békés megyei gyermekáldozatairól, a deportálás elkövetőinek védekezési stratégiáiról, valamint Apor Vilmosról, az üldözöttek védelmezőjéről. Az előadók között volt Kovács Tamás, az MNL főosztélyvezető-helyettese, Kereskényiné Cseh Edit nyugamazott főlevéltáros és Sáfár Gyula, a megyei levéltár igazgatóhelyettese.
