- Bodoki Károly születésének 200. évfordulója nemcsak a vízügyi szakma ünnepe, bár kezdeményezője és motorja volt a folyószabályozásnak. Tevékenysége példaként szolgálhat mind a városnak, mind a térségnek, sőt a nemzetnek is. Éppen ezért vagyok büszke arra, hogy a városháza, az egykori megyeháza adhat helyt a jeles eseménynek. Az, hogy a falakról neves személyiségek tekintenek le ránk, és hogy a plafonról a vármegyei címerek néznek le, arra irányítják rá a figyelmet, hogy a vízügy, a város és a térség szimbiózisban él egymással – mondta köszöntő beszédében dr. Görgényi Ernő polgármester, aki arra is rámutatott, hogy a vízügyi szakembereknek, köztük Bodoki Károlynak kulturális értelemben és közösségfejlesztés tekintetében is sokat köszönhet a társadalom.
Dr. Görgényi Ernő beszédében kiemelte a Bodoki Emlékbizottságnak és Bak Sándor, a KÖVIZIG igazgatójának abbéli törekvését, hogy a mai napon méltóképpen emlékezhessünk a vízépítő mérnökre.
Dr. Dobi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője múltból építkező, az elődök tapasztalatára építő tudománynak nevezte a vízügyesek tevékenységét. Az osztályvezető a vízügytől kapott gazdag szellemi és tárgyi örökségre emlékeztetett. Már 1896-ban, a budapesti millenniumi kiállításon külön pavilont kapott az ágazat, mellyel megalapozták az első vízügyi gyűjteményt. Dr. Dobi László örömének adott hangot, hogy Bodoki emléke előtt szoboravatással tiszteleghetünk, hiszen ritka egy köztéri alkotás felállítása, még ritkább, hogy mérnök kap szobrot, s kuriózumnak tekinthető, hogy egy vízépítő mérnök tiszteletet parancsoló munkásságának állítunk emléket.
- Bodoki Károly személyében egy tiszteletnek örvendő, nagy humán műveltséggel rendelkező kiváló polgárra is emlékezhetünk, aki a mérnöki tevékenysége mellett jelentős közéleti tevékenységet is folytatott. A református egyházban fontos világi tisztséget töltött be, a gyulai gyülekezet presbitere és a Békés-Bánáti Református egyházmegye főgondnoka volt – hangzott el Bak Sándor méltatásában, aki Bodoki tevékenységének napjainkra gyakorolt hatását is felvázolta.
A mai napig élő kapcsolatot ápol az igazgatóság az erdélyi Bodok község általános iskolájával, mely 1997-ben felvette a Bodoki Henter Károly nevet. Az ünnepségen tiszteletét tette Kodolányi András, a partnerség elindítója, az iskola akkori igazgatója és a jelenlegi intézményvezető Istók Judit is.
- A Körös-vidék igen gazdag vízi emlékekben és kiváló mérnökök sorának tevékenysége kötődik ehhez a térséghez. Talán elég Huszár Mátyás, Beszédes József, Vásárhelyi Pál, Kienitz Vilmos nevét említenem és méltó módon ebbe a sorba illeszkedik Bodoki Károly munkássága is. A vízügyi igazgatóság fontosnak tartja a múlt értékeinek a megőrzését, neves mérnökök szellemi hagyatékának megismerését és ápolását. Osztjuk Széchenyi István örök érvényű gondolatait, miszerint tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn. Ezen gondolatok szellemében kezdeményeztük a 200. évforduló alkalmából a Bodoki Emlékbizottság megalakítását és igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni azért, hogy méltóképpen emlékezzünk meg az év során erről a fontos jubileumról – mutatott rá kezdeményezésük apropójára az igazgató.
Kétségtelen, hogy a mai emlékülés és a szoboravatás nem csak kezdete a tervezett eseményeknek, hanem talán a csúcspontja is. Mégis, az igazgatóság az ősz folyamán tudományos előadás keretében is foglalkozik a Bodokiak Körös-vidéki munkásságával és elkészül a Bodoki család gyulai kötődését, tevékenységét bemutató kiadvány. A 200 éves évforduló tiszteletére a Magyar Hidrológiai Társaság Békés Megyei Területi Szervezete szakmai tanulmányutat szervez a Bodokiak szülőföldjének térségébe.
Reich Gyula, a Vízgazdálkodási és Vízépítési Szakmai Tagozat vezetője mérnökként arra emlékeztetett, hogy az Alföldet a „vizesek” tették élhetővé, ám a vízmérnökök mellett a kubikusok előtt is fejet kell hajtani, akik megépítették a - a Magyarország egynegyedét védő – 4200 méter hosszú gátrendszert. Jelenleg 2500 vízmérnök dolgozik többek között azért, hogy folyjon a víz a csapból, hogy a szennyvíz megtisztulva kerüljön vissza a földbe, és hogy a belvízcsatornák elvezessék a felesleges vizet. Reich Gyula ennek a 2500 mérnöknek a nevében gratulált és mondott köszönetet a szoborállításért.
A bodoki általános iskola igazgatónője az iskolások örömét tolmácsolta a 15 éves élő kapcsolat meglétéért. Meglátása szerint a mai rendezvényen tanúi lehettünk a hit, a tudás és a szeretet megidézésének. A jelen események mutatják meg, hogy a közösség iránti elhivatottság átnyúlik a határon, s a Henter-örökség folytatódik. Istók Judit azt kívánta, hogy Bodoki szellemi öröksége továbbra is szolgáljon útmutatásul.
A köszöntőket követően a Békéscsabai Jókai Színház művészei – Gábor Anita, Burány Árpád és Nagy Róbert - léptek a közönség elé Jelenetek a folyószabályozás korából című előadásukkal, majd Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke tekintette át Bodoki Károly szerepét a 19. századi Magyarország vízgazdálkodásában.
Második honfoglalásnak is nevezik azt a tájalakító munkát, amelyet a 19. század mérnökei a Körös és a Berettyó mai arculatának megteremtésével végeztek. Bodoki alakja kivált kiemelkedő volt, az ő szabályozási munkái nyomán vált lehetővé a népesség növekedése, a biztonságos mezőgazdaság, az árvizek veszélyei elleni védekezés. Az említett időszakban Gyulától akár Debrecenig akár ladikkal is el lehetett jutni. A vidék elnéptelenedett, s békés megyei földek értékét mutatja, hogy bár Harruckern János György a török kiűzése után megkaphatta a fél megyét, inkább egy budai meleg vizű malmot kért hitbizományul. Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Beszédes József és Bodoki Károly volt az a négy ikonikus figura az 1800-as években, akiknek tevékenysége élhető Alföldet teremtett és megalapozták a gazdaságos vízgazdálkodást a mai kor számára.
Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója előadásában a Bodoki család és Gyula város kapcsolatát bontotta ki. Bodoki Mihály, Károly édesapja 1812-ben érkezett Gyulára, s földmérőként az utak és a hidak karbantartási munkáját koordinálta. Nevéhez fűződik a Kapus híd megtervezése, valamint nagy szerepet játszott a földművelés elterjedésében is. Bodoki Mihály fiatalon a vármegye táblabírája lett, 1837-ben került a helyi elitbe, majd rákövetkező évben, igen fiatalon elhalálozott. A Bodokiak férfi ágára fátumkánt nehezedett a korai halál, 40-50 es éveikben távoztak az élők sorából.
Bodoki Károly már 30 évesen táblabíróként tevékenykedett, tisztségviselő tagja volt a Kaszinónak, s bár nem harcolt, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban fontos szerepet töltött be. A Békés-Bánáti Református Egyházmegye főgondnoka volt, 1867-ben megalapította és elnöke lett az első Békés Megyei Takarékpénztárnak, s ezáltal biztosította a forrást vízrendezéshez és a modernizáláshoz. Munkája rendkívüli fizikai erőfeszítést kívánt, s édesapjának sorsát követve igen korán, 54 évesen szívelégtelenségben elhunyt.
Dr. Erdész Ádám előadásával az emlékülés lezárult a városháza dísztermében. Az ünnepség ezután a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság előtti téren található Bodoki-szökőkútnál szoboravatással folytatódott.
