A közelmúltban egy nagy X1.2-es fler esemény történt a Napon, amely el is ért bennünket. A nagyobb napkitörések legtöbb esetben csak az űrutazás esetében okoznak fennakadásokat, ilyenkor el szokták halasztani pár nappal a felbocsátásokat, hogy az asztronauták ne kapjanak nagyobb dózisú sugárzást. Viszont a hatalmas eruptív események már a földi életre is befolyással lehetnek. Régóta ismeretes, hogy a napfoltok megjelenésének gyakorisága körülbelül 11 évenként maximumot ér el és a nagyobb napkitörések száma inkább a maximum utáni időszakban növekedik meg. Ezek a látványos jelenségek során néhány perc alatt igen nagy energiák szabadulnak fel, amikor egy instabil mágneses formáció stabilabb alakot vesz fel. Ezen gyors folyamat során a felszabaduló energia az adott térrészben lévő részecskéket fénysebességre (299 792 458 m/s) gyorsítja.
A nagyobb flerek-hez gyakran látványos kísérőként koronaanyag kidobódása is járul. A CME-k a napkitörések folyamán végbement erővonal-átrendeződésnek a következményei, amikor az aktív vidék felett lévő mágneses fluxuskötegek elszakadnak, majd óriásivá fúvódnak fel, és nagy sebességgel eltávoznak a Naptól. Bolygónk magnetoszférája a Napból áramló részecskék nagy részét eltéríti, de bizonyos mennyiség mégis be tud jutni, s legfőként a mágneses sarkoknál. A koronaanyag kidobódásából származó anyag, amely a fler jelenség bekövetkezése után csak 1-2 nappal ér el bennünket, akkor tud bejutni a magnetoszférába, ha az általa hordozott mágnesestér irányítása ellentétes a földi mágnesestér irányával.
Az idei év első nagy X1.2 flerje
Miért tartunk jobban a napkitörésektől, mint régen? - kérdezik sokan, hiszen azelőtt is voltak, és túl is éltük őket. A 21. század eleje óta egy csomó olyan technológiát fejlesztettünk ki és fejlesztünk még most is, amelyek egy része a mindennapi életünkből szinte már nélkülözhetetlenek, emellett különösen érzékenyek az űridőjárás viszontagságaira. Egyik ilyen fontos technika a GPS műholdrendszer, amely meghibásodásának messze ható következményei lehetnek. Természetesen nem az autósok esetében okozna nagy problémákat, hanem például a mentősöknek a leginkább. A sofőrök legfeljebb előveszik a kesztyűtartójukban heverő papírtérképet, de a mentősöknél viszont fen áll az a veszélyhelyzet, hogy esetleg nem érnek időben a helyszínre, a légi közlekedésben pedig már közvetlenül emberéletek is veszélybe kerülhetnek. A Nap hirtelen kitörése, s az ezzel együtt járó rádiósugárzás közvetlenül is megzavarhatja a GPS- és rádióvételt. Erre az egyik legjobb példa a 2006. december 6-án bekövetkezett X6.5 erősségű esemény, amely minden addig mértnél tízszer nagyobb erősségűnek bizonyult a GPS rádió-frekvenciasávjában.
Gazdasági szempontból is történhetnének katasztrófák, ugyanis a navigációs műholdrendszerekre van alapozva az időszinkronizáción alapuló banki és tőzsdei tranzakciók is. Az élénk naptevékenység káros hatásai ellen szerencsére bizonyos mértékig védekezhetünk is. A kritikus rendszereket egy rövid időre ki lehet kapcsolni, a műholdak biztonsági üzemmódba helyezhetőek, a transzformátorokat pedig le lehet kapcsolni az elektromos hálózatokról. Ezért is az egyik fontos kutatási irány az űridőjárás megbízható előjelzése, ami ugyan gyerekcipőben jár, de világszerte sok kutató dolgozik a megoldáson.
