A mák régóta termelt kultúrnövényünk, melynek termése a mákszem. Őshazája Közép-Ázsia, egyes források szerint lehet Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán is.
A kiskertekben a mákot a mákszemért termelik, a gyógyszeripar viszont a mákgubót hasznosítja. A mák zöld termésének megvágása után képződő tejnedve, az ópium több mint két tucat alkaloidot tartalmaz. A gyógyszeripar számos készítményben hatóanyagként alkalmazza a gyomor-, bélrendszer, az epe és húgyutak görcsét oldó papaverint, a köhögéscsillapító narkotint és kodeint, valamint az erős fájdalomcsillapító hatással rendelkező morfint. Már az egyiptomiak is alkalmazták a zöld mák nedvét különféle fájdalmak csillapítására. A mákgubó mérgező hatóanyagai miatt otthoni gyógyászati célokra nem alkalmazható!
A mákszemben 40-50% olaj van, amely háromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint az olívaolaj. A vitaminok közül értékes B1-, B6-, B2-, niacinforrás. Az ásványi anyagok közül pedig nagyobb mennyiségben kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz.
A mákmagok elsősorban jelentős béltisztító hatásuk miatt foglalhatják el méltó helyüket az egészséges táplálkozásban. A kis fekete magok szinte emésztetlenül hagyják el az emésztőrendszert, fellazítják a béltartalmat és letisztítják a bélcsatornák falait. A mák jótékony élettani hatása, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, a trombózist. Fokozza a szervezet védekező működését, növeli a szellemi teljesítőképességet. Idegerősítő, nyugtató, altató hatású. A csontozat első számú természetes segítője.
A görög és római birodalomban mézzel keverve fogyasztották a mákot. Főleg édességek készülnek belőle, így például a beigli, vagy a mákos guba, rétes, fagylalt, palacsinta töltelék, tészta alkotóeleme. A darált mák töltelékként akkor a legjobb ízű és állagú, ha felhasználás előtt összeforraljuk kevés tejjel és mézzel, vagy cukorral. Ízesíthető reszelt, kicsavart almával, mazsolával, sárgabarack dzsemmel, reszel citromhéjjal is.
Karácsony közeledtével, íme két finom recept:
Csokis mákos
Linzerhez:
30 dkg liszt
20 dkg vaj vagy margarin
10 dkg porcukor
2 db tojássárgája
0,5 csomag sütőpor
2-3 evőkanál tej
5 evőkanál sárgabaracklekvár
Mákos tésztához:
20 dkg mák
20 dkg porcukor
14 dkg liszt
0,5 csomag sütőpor
10 dkg vaj vagy margarin
2 dl tej
2 db tojásfehérje (habbá verve)
Máz:
20 dkg porcukor
2 dkg cukrozatlan kakaópor
5 dkg vaj
2 evőkanál tej
A linzertészta hozzávalóit összegyúrjuk, fél órán át hideg helyen pihentetjük, majd kinyújtjuk, és kivajazott, kilisztezett tepsibe (25x30cm) terítjük. Villával megszurkáljuk, baracklekvárral megkenjük. A felső réteghez a puha vajat a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a mákot, a sütőporral elkevert lisztet, a tejet, és végül a két tojás keményre vert habját. A mákos réteget elterítjük a lekvárral bekent tésztán, és 180°C-on kb. 40 percen át sütjük. Ha kihűlt, a máz hozzávalóit gőz felett összefőzzük, és a mákos töltelékre kenjük.
Energia: 7685 kcal
Fehérje: 115,6 g
Zsír: 349,8 g
Szénhidrát: 977,5 g
Költség: 1600 Ft.
Mákos linzer szilvalekvárral töltve
30 dkg liszt
20 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 tojássárgája
1 tasak vaníliás cukor
0,5 tasak sütőpor
2 evőkanál darálatlan mák
szilvalekvár
A tészta hozzávalóit: liszt, szobahőmérsékletű margarin, porcukor, tojássárgája, vaníliás cukor, mák és sütőpor, alaposan összedolgozzuk. Bőven lisztezett felületen fél cm vastagra nyújtjuk, és egy kis virág alakú formával kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. 180 fokra előmelegített sütőben 7 perc alatt megsütjük. Ha kihűltek, egy lukasat, és egy telit összeragasztunk szilvalekvárral.
Energia: 3486 kcal
Fehérje: 46,4 g
Zsír: 163,5 g
Szénhidrát: 412 g
Kb. 700 Ft-ból készül el.
Jó étvágyat!
