Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Minden nap megnézzük a meteorológiai jelentést, de hogyan állapítják meg előre az időjárást?!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • K. M. • MAGAZIN • 2013. március 17. 18:00
Minden nap megnézzük a meteorológiai jelentést, de hogyan állapítják meg előre az időjárást?!
Az első önálló nemzeti meteorológiai állomás hazánkban alakult 1870-ben
Földünk, ciklonok és anticiklonok hálójában. Forrás: nasa.gov

Magyarországon 1870-ben alakult meg az Országos Meteorológiai és Földdelejességi Intézet, amely az első önálló nemzeti meteorológiai állomás volt. Elsősorban az állomáshálózat szervezésével, a mérések beindításával, a mérési eredmények éghajlati feldolgozásával foglalkozott, majd 1888-ban megtörtént az első időjárás-előrejelzés és rá egy évre már 1889. július 16-tól mindenki számára elérhetővé tették, hogy milyen időjárás várható az elkövetkezendő héten.

De honnan és hogyan is tudják előre jelezni számunkra, hogy milyen időjárásra számíthatunk? Napjainkban az időjárás előrejelzése szinoptikus módszer alkalmazásával történik, amely annyit jelent, hogy az aktuális időjárási helyzet komplex analíziséből, a rendelkezésre álló megfigyelési és mérési adatokból a már ismert fizikai törvények alapján és a számítógépes numerikus modellek segítségével készítik el a prognózist.

Ehhez a következő fizikai paraméterek, illetve törvényszerűségek kellenek. Már régen felismerték, hogy a levegőben lévő vízgőz telítettsége függ a hőmérséklettől. Minél hidegebb a levegő, annál kevesebb tényleges nedvességtartalomra van szükség ahhoz, hogy a levegőben lévő víz kicsapódjon, azaz köd, felhő vagy csapadék jöhessen létre. Ezért ha a levegő bármilyen oknál fogva lehűl, akkor elérheti azt a hőmérsékletet, amikor kicsapódás fog történni, ezt nevezik a fizikában harmatpontnak. Az időjárás minőségét, vagyis hogy süt a nap, felhős vagy ködös az idő, vagy éppen csapadék hullik, a levegő víztartalma és a hőmérséklete fogja meghatározni. Az adott nedvességtartalmú levegőt pedig az áramlások viszik a leggyakrabban hidegebb környezetbe, és ezáltal így le is hűl a harmatpontjáig, azaz a benne lévő víz kicsapódásáig, természetesen a folyamat fordítva is igaz. Tehát ezért fontos az áramlások szerepe az időjáráselemzésben.

Az is fontos dolog, hogy a hőmérséklet felfelé haladva jelentősen csökken. Nedves levegőben 0,6 oC-ot, míg száraz levegőben 1 oC-ot csökken méterenként. Ha ez a törvényszerűség hosszútávon fenn áll, akkor nem jönnek létre benne függőleges mozgások. Létrejönnek viszont, ha ennél nagyobb vagy kisebb mértékű a hőmérsékletcsökkenés a magassággal. Ezeknek a függőleges áramlásoknak kitüntetett szerepe van az időjárás jellegének kialakításában, ugyanis a feláramlások a földközeli, melegebb levegőt hidegebb környezetbe emelve segítik a kicsapódást, így felhő és csapadék képződhet. A leáramlások pedig fentről a melegebb alsó légrétegekbe juttatják a légrészecskéket, amely szárító, felhőoszlató hatású. A feláramlások egyik leggyakoribb oka az, amikor a fölfelszín közelében két eltérő irányú áramlás összetart. Ilyenkor a két áramlat érintkezésénél a levegő csak felfelé tud áramlani, viszont mikor két áramlás távolodik egymástól, akkor az alsó légrétegekben levegőhiány lép fel, amit csak felülről tud pótolni, s ekkor a levegő elkezd száradni.

 

 

A kutatások előrehaladtéval feltárultak a légköri áramlások törvényszerűségei is, felfedezték a légnyomási képződményeket, és így megszületett az időjárás-jelentésekben elhangzó ciklon és az anticiklon fogalmak. A ciklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb, és a szél a ciklon középpontja felé mozog, ami miatt a ciklon belsejében a levegő csak felfelé tud tovább áramlani, így belsejében felhők és csapadékok jönnek létre. Az anticiklon középpontjában a legmagasabb a légnyomás, és a szél a középponttól kifele fúj, így a távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz felhőoszlató hatású, leszálló légmozgások alakulnak ki. A ciklont és az anticiklont a légnyomási képződmények két szélső megjelenési formájának lehet tekinteni, viszont mindkettőben előfordulhat a légnyomás vízszintes eloszlásának számos változata, bennük a levegő fel- vagy leáramolhat. Így változatos módon alakíthatják az időjárásunkat.

 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)