SAJTÓKÖZLEMÉNY – PROJEKTINDÍTÓ 2013. október 31.
Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai: a projekt indulása
A projekt fontosabb adatai
A projekt neve: Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada
Pályázati azonosító: DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001
Pályázati kiírás címe: KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS a DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése
Közreműködő Szervezet: DARFÜ Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
Projektgazda: Gyula Város Önkormányzata
Projekthelyszín: 5700, Gyula, Kossuth Lajos utca 15.
Gyula Város Önkormányzata a „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada” című, DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt projektje megvalósításához 1 986 039 850 Ft támogatást nyert el. A projekt kapcsán 23 új munkahely jön létre, a látogatószám 2009-re várhatóan eléri a 48 000 főt. Az 1 986 039 850 Ft tervezett összköltségű turisztikai vonzerő-fejlesztési beruházás munkálatainak megkezdéséhez jelenleg zajlanak a közbeszerzési eljárások. A megújult kastély várhatóan 2015. január 1-én nyílik meg a látogatók előtt.
A projektben megvalósítandó tevékenységek
1. A kastély épületében kiállítóhelyi funkciók telepítése, kiállítótermek kialakítása, földszintjén közösségi-fogadótér létesítése.
2. A kiállítóhelyhez és az egyéb turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések.
3. Oktatási, turisztikai filmvetítési lehetőség kialakítása.
4. A kastély műemlék épületének értékelvű felújítása.
5. A kastély parkjának rendezése, rehabilitációja, növényzet telepítése, díszvilágítás kialakítása, utcabútorok elhelyezése, vendégfogadási lehetőség megteremtése.
6. Az épülethez szükséges parkoló kapacitások megteremtése.
2014. 02. 10., SAJTÓANYAG
A KIVITELEZŐI SZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA
„Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai” projekt
2012-ben Gyula Város Önkormányzata a „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada” című, DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt projektje megvalósításához 1.986.039.850 Ft támogatást nyert el. A kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési eljárás 2014 januárjában eredményesen lezárult, a generálkivitelezést a Modinvest Kft. nyerte el.
A szerződés aláírására 2014. február 7-én került sor az Almásy-kastély dísztermében. Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntötte a megjelenteket – egy hosszú út sikeres zárásaként jellemezte a közbeszerzési eljárás lezárását. Németh Miklós, a generálkivitelezést elnyerő Modinvest Kft. ügyvezető igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a rehabilitáció fő feladatai az igen rossz állapotban lévő épület korhű jellegének megőrzése, valamint a turisztikai hasznosítás feltételeinek magas szintű kiépítése. Ennek megfelelően a kastély kiállítótermeinek klímáját geotermikus padlófűtési rendszer biztosítja majd, a külső épület-megvilágítás ledes technológiával készül, valamint korszerű nyílászárókkal kerülnek beépítésre. A kivitelezést a Modinvest Kft. helyi vállalkozóval, a Futizo Kft.-vel közösen végzi el.
Dr. Kovács József és Gajda Róbert országgyűlési képviselők reményüket fejezték ki a kivitelezési munkálatok sikeres elvégzését illetően, valamint, hogy a projekt további fejlesztéseket ösztönöz a városban.
A munkaterület átadására 2014. február 10-én kerül sor, a munkálatok várható befejezésének az időpontja 2014. december 31.
2014. 02. 25., SAJTÓANYAG
ÜNNEPÉLYES ALAPKŐLETÉTEL
„Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai” projekt
2012-ben Gyula Város Önkormányzata a „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada” című, DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001 azonosító számon regisztrált kiemelt projektje megvalósításához 1.986.039.850 Ft támogatást nyert el. Az alapkő ünnepélyes letételére 2014. február 25-én került sor.
A rendezvény Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjével kezdődött, majd Dr. Kovács József országgyűlési képviselő kiemelte a készülő projekt Gyula Város és a régió turizmusára gyakorolt pozitív hatását, továbbá reményét fejezte ki a Magyar Állam és Gyula Város további sikeres együttműködését illetően.
Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár beszédében a kulturális örökség megőrzését és a fenntartható, értékelvű hasznosítás fontosságát hangsúlyozta.
Dr. Virág Zsolt projektmenedzser ismertette a kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésének projektjét, a szakmai tartalom fő elemeit, a várható programokat és a bevezetésre kerülő innovatív látogatóbarát technikai megoldásokat.
A kastély leendő komplex hasznosítása három fő pilléren nyugszik:
- múzeumi/látogatóközponti fejlesztés
- közösségi terek kialakítása (kulturális rendezvénytér)
- kastélypark revitalizációja
A kastély turisztikai vonzerővé fejlesztésének szakmai tartalma:
- A gyulai kastélyban okostelefonos/visualguide-os vezetés segítségével az épület egyes pontjain elhelyezett számoknál – pl. az ebédlőben, az egykori konyhában, a vasalószobában, az egykori szalonban stb. – számos odaillő adekvát információt, hiteles történetet, anekdotát és legendát közöl az okostelefon/visualguide az épület falai között zajló egykori életről, így például szó lesz a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család és a személyzet napirendjéről, a személyzet tagjainak feladatáról (pl. a kulcsárról, a komornyikról), az öltözködési szokásokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról, a kor eszmei áramlatairól, műveltségéről és művészetéről stb. A kiemelt terekben enteriőr-rekonstrukció valósult meg, a kastély története időszalagon, multitouch wall-on kerül bemutatásra (a rezidencia több periódusban épült: 1720–22 / 1732–40 / 1766 körül / 1798 / 1801–03 / 1888 / 1900 körül / 1902–05).
- Kiállítás: Az osztrák eredetű báró Harruckern, a frank eredetű gróf Wenckheim, valamint a gróf Almásy család itt élő 8 generációjának a bemutatása az érdekességek mentén (levéltári kutatások alapján), különös tekintettel az ország életében fontos szerepet játszó családtagokra, valamint az irodalmi alakká vált Wenckheimekre (pl. Wenckheim (III.) József – Jókai Mór: Egy magyar nábob, Kárpáthy János)
- Kiállítás: Királylátogatások a kastélyban (I. Ferenc király és Mária Ludovika királyné, valamint I. Ferenc József király és Erzsébet királyné)
- Kiállítás: 10 aradi vértanú lefegyverzése a gyulai kastélyban
- Kiállítás: Albrecht Dürer gyulai kapcsolatai
- Modern 21. századi installáció, a bemutatás eszközei (valamennyi kiállításnál): többérintős képernyő, lámpás fal, animációs pult, interaktív terminálok, monitorok, animációs játékok a tematikához kapcsolódóan
- A régészeti és falkutatások során feltárt konyha, valamint egyéb érdekességek bemutatása
- Időszakos kiállítótermek – egyben multifunkcionális kulturális rendezvényi terek (vándorkiállítások fogadásának lehetősége – állandó dinamikát biztosít a múzeumi tematikának)
- Turisztikai információs pont (turisztikai elosztó szerep), Békés megyei turisztikai vonzerőleltárral
- Gyermekmegőrző, játszóház és múzeumpedagógiai műhely történeti enteriőr rekonstrukcióban – történelmi tematikával, korabeli társasjátékokkal, jelmezekkel
- Integrált látogatómenedzsment rendszer, látogatási útvonal kialakítása
- A kastély víztornyának tetején toronykilátó létesül
- Kastélypark rendezése, növényzet telepítése, díszvilágítás kialakítása, valamint új utcabútorok elhelyezése
A kiállítóterekben és egyéb turisztikai hasznosításra kerülő helyiségekben modern technikai berendezések segítik majd a vendégeket a látottak élménnyé alakításában.
A helyi kézműves termékek bemutatkozására a kastély cukrászdájában, kávézójában valamint az ajándékboltban lesz lehetőség. A kastély kertje a látogatók és a gyulai lakosok számára ideális pihenőhely lesz, az ingyenes wifi elérhetőséggel az élmények rögtön megoszthatóak lesznek.
2014. 03. 27., SAJTÓANYAG
RÉGÉSZETI FELTÁRÁS
„Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai” projekt
A „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai” című DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001 azonosítószámú pályázat kivitelezési munkálatai során három, fej nélküli csontváz bukkant elő a barokk pince bejáratánál.
A három, nagy valószínűséggel a 17. század végén elhunyt férfi fej nélküli csontvázát a pincelejárat végén találták a kivitelezést végző munkások. Egy 1722-ből ránk maradt térképvázlaton „G” betűvel jelölték azt a mai kastély helyén álló egykori épületet, amelynek a kastély padlószintje alatt feltárt alapfalai mellett megtalálták a csontvázakat. Nagy valószínűséggel nem szabályos temetés során helyezték el ott az elhunytakat, ugyanis koporsó, ruházat vagy bármely más használati tárgy maradványa nem került elő. A sír későbbi rongálására utaló nyomok nem láthatók.
Az előzetes szakértői vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a három férfi negyven éves kora körül hunyt el, a csontvázakon szabad szemmel látható külsérelmi nyomok nem találhatók. A csontvázak rétegtani elhelyezkedéséből következtetve valószínűsíthető, hogy az akkor jóval nagyobb kiterjedésű vár fából készült, úgynevezett „huszárvár” falának belső oldalán hantolták el őket, amely ugyanakkor, feltételezhetően egy ostrom során égett meg. Mindebből arra következtethetünk, hogy a megtalált maradványok katonák csontvázai lehetnek, akik az oszmánok fogságába estek, és a kor szokásainak megfelelően lefejezés áldozatai lettek. A temetés csupán a megégett fa és föld rászórásából állt. A vizsgálatok antropológus szakember bevonásával folytatódnak.
A csontok sorsáról még nem született döntés.
2014. 04. 16., SAJTÓANYAG
A HOSSZÚ TÁVON FENNTARTHATÓ ALMÁSY-KASTÉLY
A projektet bemutató lakossági fórumot tartottak a gyulai városháza dísztermében
Élményalapú kiállítást hoznak létre a felújított Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyban. A Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai című projektet bemutató lakossági fórumot tartott a gyulai városháza dísztermében dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere és dr. Virág Zsolt projektmenedzser. A fórumon elhangzott: kiemelt szempont, hogy a kastély hosszú távon is fenntartható legyen. A megszépült épület várhatóan 2015 márciusában nyitja meg kapuit a látogatók előtt.
Lakossági fórum. Fotó: Gyulai Hírlap
Dr. Görgényi Ernő a város egyik legfontosabb fejlesztésének nevezte az 1 milliárd 986 millió forint összköltségű projektet. Az előzményeket ismertetve elmondta: korábban az is felvetődött, hogy gyógyszállót alakítanak ki a kastélyban. Mivel olyan országosan védett műemlékről van szó, amelynek a belső térszerkezetét sem lehet megváltoztatni, a jelenlegi városvezetés elvetette ezt a koncepciót.
– Minden érv amellett szólt, hogy közösségi-kulturális funkciót találjunk a létesítménynek – fejtette ki a városvezető, hozzátéve, hogy a távlati cél a Szigeterőd program megvalósulása. Mint kifejtette, a program első eleme a vár felújítása volt, és a kastély felújításával hamarosan a második elem is megvalósul. Az utolsó lépés az egykori, vízzel körülvett erődrendszer mai kornak megfelelő kialakítása lesz.
A kastély rehabilitációjának előkészítése után a gyulai önkormányzat sikeresen pályázott, az elnyert támogatás 100%-os intenzitású, azaz nem igényel önerőt. A polgármester a projektet ismertetve kiemelte: az előzetes számítások szerint a kastély önkormányzati támogatás nélkül is fenntartható lesz.
A projektmenedzser, dr. Virág Zsolt, a Magyar Kastélylexikon-sorozat szerzője, több műemléki rekonstrukció megvalósításban is részt vett. A szakember elmondta: a kastélyban hat különböző attrakció lesz látható. Dr. Virág Zsolt szerint az alföldi kastélyokban zajló életet bemutató kiállítás Magyarországon és a Kárpát-medencében is egyedülálló lesz.
Dr. Virág Zsolt. Fotó: Gyulai Hírlap
Gyulán egy minden ízében modern, 21. századi kiállítás létesül majd, ugyanakkor a kastély innovatív kiállítási tematikája a múlt értékein alapul, a kastélyt különleges látogatói útvonalon járhatják be a turisták. Az első kiállítási állomás egy kivetítőterem lesz, ahol egy 12 perces film mutatja be a kastély történetét. Emellett sok olyan attrakciós elem is fellelhető lesz, amely az egykori térhasználatot, szokásokat mutatja be. Az okostelefonos, visual guide-os tárlatvezetés közben a látogatók számos információt, a kastélyban lakók életéről szóló hiteles anekdotát, legendát ismerhetnek meg. A kastélyban cukrászda, teázó, kávézó és ajándékbolt is működik majd. Az épület rendezvényeknek és konferenciáknak is helyet biztosíthat.
A pályázat keretében 14 új munkahely teremtésére nyílik lehetőség, emellett a környékbeli vállalkozók is számos szolgáltatást biztosíthatnak a kastélylátogatóknak. A szakember arra is kitért, hogy a felújított épületben olyan alternatív energiát használnak fel, amelynek köszönhetően a fenntartási költségek jelentősen csökkenthetők.
Az ismertetők után a teremben helyet foglalók tehették fel kérdéseiket. Dr. Árpási Zoltán arról érdeklődött, hogy az egykori kastélyszínház szerepet kap-e a kiállításon. Emellett azt is felvette, hogy a gyulai kastély a népszerű Sissi-út egyik állomása lehetne, illetve hogy az aradi vértanúknak is emléket kellene állítani Gyulán. Végezetül a kastély és a vár közötti út lezárásáról érdeklődött.
Dr. Virág Zsolt kifejtette, az aradi vértanúk lefegyverzésének külön terem állít emléket a kastélyban. A kiállítás tematikáján dr. Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet parancsnokhelyettese dolgozik. A kastélyszínházzal kapcsolatban megtudtuk: a kastély színházkönyve megvan, a színház eredeti helyét azonban még nem sikerült megtalálni. A szakember azt is elmondta, hogy az egyik legattraktívabb helyiség a királylátogatásokat bemutató terem lesz. A projektmenedzser hozzáfűzte: a gödöllői kastély igazgatójával beszéltek arról, hogy Gyuláig ki lehetne terjeszteni a Sissi-utat.
Dr. Görgényi Ernő úgy fogalmazott: az útlezárást a szigeterőd megvalósításával összefüggésben tervezik. Ehhez szükség lesz arra, hogy a Tiborc utca felől biztosítsák a kétirányú közlekedést, illetve az Erkel Hotel és a Gyulai Várfürdő megközelíthetőségét.
2014. 07. 06., SAJTÓANYAG
VÁRHATÓ KIÁLLÍTÁSOK A KASTÉLYBAN
Az épület falai között zajló egykoron nyüzsgő életről így például a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család és a személyzet napirendjéről, a személyzet tagjainak feladatáról (pl. a kulcsárról, a komornyikról), az öltözködési szokásokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról, a kor eszmei áramlatairól, műveltségéről és művészetéről stb. kap betekintést a látogató a megújult Harruckern-Weinckheim-Almásy kastély kiállítótermeiben.
Az Almásy-kastély enteriőrjének egyik látványterve
A kiállítás enteriőrökben, installációk, érintőképernyős terminálok, animációs pult, monitorok, animációs játékok, bútor rekonstrukciók és korabeli tárgyak segítik a vendéget az élményszerzésben és a tanulásban. A kastély története időszalagon, multitouch wall-on kerül bemutatásra (a rezidencia több periódusban épült: 1720-22 / 1732-40 / 1766 körül / 1798 / 1801-03 / 1888 / 1900 körül / 1902-05). Az egyes helyiségek a főúri életforma jellegzetes tereit idézik fel - jellemző és széles körben elterjedt bútortípusoknak arisztokrata környezetben feltételezhető változataival. A megújult Harruckern-Weinckheim-Almásy kastélyban okostelefonos/visualguide-os vezetés segítségével számos odaillő adekvát információt, hiteles történetet, anekdotát és legendát hallgathat meg a látogató a kiállítási installációk megtekintése közben.
Kiállítások témakörei
- Az osztrák eredetű báró Harruckern, a frank eredetű gróf Wenckheim, valamint a gróf Almásy-család itt élő 8 generációjának a bemutatása az érdekességek mentén, különös tekintettel az ország életében fontos szerepet játszó családtagokra, valamint az irodalmi alakká vált Wenckheimekre (pl. Wenckheim (III.) József - Jókai Mór: Egy magyar nábob, Kárpáthy János),
- Királylátogatások a kastélyban (I. Ferenc király és Mária Ludovika királyné, valamint I. Ferenc József király és Erzsébet királyné)
- 10 aradi vértanú lefegyverzése a gyulai kastélyban,
- Albrecht Dürer gyulai kapcsolatai,
- A régészeti és falkutatások során feltárt konyha, valamint egyéb érdekességek bemutatása,
- Időszakos kiállítótermek - egyben multifunkcionális kulturális rendezvényi terek (vándorkiállítások fogadásának lehetősége - állandó dinamikát biztosít a múzeumi tematikának)
A helyi kézműves termékek bemutatkozására a kastély cukrászdájában, kávézójában valamint az ajándékboltban lesz lehetőség. A kastély kertje a látogatók és a gyulai lakosok számára ideális pihenőhely lesz, az ingyenes wifi elérhetőséggel az élmények rögtön megoszthatóak lesznek.
2014. 10. 06., SAJTÓANYAG
ELKÉSZÜLT AZ ALMÁSY-KASTÉLY HONLAPJA
Napról napra, szemünk előtt szépül meg Gyula belvárosában a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély. A Gyulai Hírlap online oldalán rendszeresen bemutatjuk a fejlődés fázisait, ám a Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázadai című projektről még többet megtudhatnak a www.gyulaikastely.hu internetes oldalon.
A weblap bemutatja a kastély történetét, a projektet és egyéb érdekességeket a múltból. A site fotógalériájában figyelemmel kísérhetik a fejlesztést, láthatnak képeket a kastély korábbi arculatáról, sőt megtekinthetik a készülő beruházás terveit, látványterveit is.
2014. 10. 28., SAJTÓANYAG
A HÁTSÓ FERTÁLY A GYULAI KASTÉLYBAN
Hogyan éltek egy kastélyban? Ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé? A Gyulai Almásy-Kastély Látogatóközpont új kiállításán ezekre a kérdésekre is választ kapunk. A kiállítás tematikája nem áll meg a pompás terek, falfestmények és a családtörténet bemutatásánál, hanem végigvezeti a látogatót az arisztokrata világ életének ezen eldugott és alig kutatott területén is.
Egy közel harminctermes kastély zökkenőmentes „működtetését” nem kevés belső és külső szolgáló összeszokott munkája tette lehetővé, akárcsak egy mai szálloda esetében. A kastélyban helyt álló belső cselédek egy életen át szolgálták urukat, aki biztos megélhetést, előremenetelt, nyugdíjat és műveltséget biztosított számukra. A cselédségen belül is komoly hierarchia uralkodott, mindenkinek megvolt a maga feladata, felelőssége és hatásköre. Az interaktív kiállítási installációk segítségével a látogató képet kap erről a láthatatlan rendszerről, megismerheti minden beosztott feladatát és életmódját, sőt, a kastélyban valaha ténylegesen szolgált személyzetet is módunkban áll bemutatni.
A kiállítás formabontó eszközökkel teszi megélhetővé – esetenként megtapasztalhatóvá – a cselédség mindennapi életét és feladatait. Kipróbálható lesz a cipőpucolás időrabló, de szinte művészi tehetséget igénylő mestersége, meg lehet emelni a szobalányok által naponta cipelt vasalót, a mosási utasítások birtokában akár magunk is elboldogulhatunk a vegyszer nélküli világban, bekukkanthatunk egy inas rekonstruált lakószobájába – melyet egyből össze is hasonlíthatunk a házvezetőnő kényelmes hálószobájával. Mivel az ő feladata volt női személyzet irányítása, valamint a fehérneműk és az edények rendben tartása, a legmegbecsültebb személy volt a hátsó fertályon. Olyannyira, hogy még az is megesett, hogy a lánya végül mesébe illő módon grófné lett III. Wenckheim József oldalán…
A szobákban nemcsak a tárgyak, hanem a fények is segítenek bennünket az egykori kastélybeli élet megismerésében. Megtudhatjuk, hány gyertya világította meg esténként a hatalmas termeket és ennek mekkora fényereje volt a mai fényigényekkel összehasonlítva. Fénykockák hívják fel a figyelmet az érdekes részletekre is. A cselédrész kiemelt helyisége a konyha volt, ami – többé-kevésbé változatlan felállásban – közel kétszáz éven keresztül szolgálta az épület lakóit. A legelső, barokk kori konyha régészek által feltárt falai felett virtuális rekonstrukciók segítségével ismerkedhetünk meg annak korabeli használatával és tárgyaival, miközben egy másikon a száz évvel későbbi állapotról kapunk képet. Kedvünk szerint recepteket is letölthetünk, de módunk lesz összehasonlítani a 18. és a 19. századi konyhák eltérő technológiáját is. S ha ez még nem lenne elég, egy külön szoba csak a kastélyban tárolt tárgyakon keresztül mutatja be annak sajátos működését: az élelmiszertárolás rafinált módozatait – ne feledjük, hűtő, bevásárlóközpont és tartósítószerek nélkül kellett a kastély egész éves ellátmányát biztosítani –, a díszedények és ezüst evőeszközök, az abroszok és lepedők, a levéltár és a házi színjátszás kellékeinek elhelyezését.
A cselédrész és a kiállítás többi szegletének kialakításához egy 1885-ben keletkezett, de vagy húsz évvel korábbi állapotot rögzítő kastélyleltár szolgált alapul. Hogy miért is az 1860-as évekről tudósít? Ennek megértéséhez el kell látogatni az 2015-ben nyíló kiállításra. Figyelem! A tervezett kiállítás oly sokrétű, hogy egyszerre szinte nem is lehet végigjárni, érdemes többször visszatérni, és kényelmesen csemegézni.
Dr. Lukács Zsófia
2014. 11. 26., SAJTÓANYAG
200 MILLIÓ FORINTTAL BŐVÜLT AZ ALMÁSY-KASTÉLY FELÚJÍTÁSA
Befejezéséhez közeledik a gyulai Almásy-kastély építési beruházása. A Gyula Város Önkormányzata és az Új Széchenyi Terv támogatásával megszépülő épületegyüttes építési és átalakítási munkálatai várhatóan december 31-re elkészülnek, és jövőre megkezdődhet a történeti kiállítás installációja. A gyulai Almásy-kastély évszázadai című beruházás azonban további forrással, illetve néhány egyéb fejlesztéssel is bővült.
Befejezéséhez közeledik a gyulai Almásy-kastély építési beruházása. Fotó: Gyulai Hírlap
A 1619/2014 (XI. 4.) sz. kormányhatározatban rögzített döntés értelmében a projekt teljes költségének utólagos megemelésére volt szükség, így a kiadás 203 millió 490 ezer 522 forinttal megnövekedett. A növekmény elsősorban további restaurálási feladatokra – festett falfelületek helyreállítására, tégla-kő régészeti leletek konzerválására –, valamint tematikus, illetve belső installációra és dekoratív világításra fordítható. A Török-torony (Huszár torony) vonatkozásában, a régészeti feltárásokra alapozva az eredetileg tervezettől eltérő műszaki megoldású rekonstrukciót: a romantikus homlokzati díszítés helyett a barokk-kori vakolat restaurálását írtak elő. Ez az épületegyüttes legértékesebb fennmaradt homlokzati eleme.
A többletmunka gazdagítja az épület építészeti látványát, és jelentős többlet-tartalmat biztosít a látogatóközpont kialakításának anyagaihoz. Az elfedett, korábbi korok emlékeinek bemutatása (nyílászáró-áthelyezések, falfestések, régészeti leletek) gazdagítja a felújítási programot. Az előkerült értékek többletfeladatot jelentenek minden résztvevő számára.
Jelenleg befejezés előtt áll a főépület homlokzat-felújítása, a kert díszburkolata, a kertépítési munkák, elbontásra került a „traktorista iskola” egykori kerítése, működik a geotermikus fűtés, folyamatban van a belső festés. A szigeterődön valaha állt török dzsámi alaprajzát kőelemekkel kijelölték a kertben. A területet térfigyelő kamerák védik.
A támogatási szerződés módosítása a műszaki tartalom és a határidő változása tekintetében folyamatban van.
A kastély-projekt zárásának tervezett határideje 2015. július 31.
2015. 01. 05., SAJTÓANYAG
HELYÉRE KERÜLT A KASTÉLY CÍMERE
A múlt év végén helyreállították a címert a gyulai Almásy-kastély homlokzatán. Az eredeti címer és az alatta elhelyezkedő szöveg mását bronzból öntötték újra, utóbbit bearanyozták mielőtt felkerült a megfelelő helyre. A rekonstruált címeren egy-egy pajzstartó oroszlán jelzi a korábbi tulajdonos családokat: egy Wenckheim- és egy Harruckern-címert tartanak. A címerek fölött korona.
Helyreállították az Almásy-kastély címerét. Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs
Béres István, Gyula város főépítésze kifejtette, a címer felújításának alapja levéltári, régészeti, művészettörténeti és a helyszíni falkutatások összességéből áll. A vár felöli homlokzaton lévő címertábla szerkezetén megtalálták a nyomait a régi feliratnak és címernek, illetve archív fotókat is sikerült olyan minőségben fölnagyítani, hogy az eredeti szöveget és címereket hitelesen helyre lehetett állítani. A főépítész hozzáfűzte: a betűk esetlegessége, távolsága a korabeli elhelyezési módnak felel meg: a korabeli mesterek nem egyenletesen dolgozták ki a betűket, így a reprodukció az eredeti elhelyezést mutatja.
Héjja Julianna Erika, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa elmondta, a latin nyelvű feliratot már Mogyoróssy János is közölte 1858-ban írt városmonográfiájában. A latin szöveg: Theresia Baro. Wenckheim. Nata. B. Gruber. Agro oppidoque Gyula sui iuris facto has aedes posuit MDCCXCVIII., azaz Báró Wenckheim Terézia (született báró Gruber Terézia) a saját jogán bírt Gyula mezővárosában emelte ezt az épületet 1798-ban.
2015. 03. 10., SAJTÓANYAG
ZAJLIK AZ ALMÁSY-KASTÉLY LÁTOGATÓKÖZPONT PARKJÁNAK REHABILITÁCIÓJA
A „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban – A gyulai Almásy-kastély évszázada” projekt keretében kialakításra kerülő Almásy-kastély Látogatóközpont parkjának rendezése, rehabilitációja és növényzet telepítése a beruházás egyik központi eleme. A Békés megyei kastélyparkok közül a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély kertje a legjelentősebbnek mondható, hiszen ez az egyetlen kertépítészeti alkotás, amelynek létezése több kerttörténeti korszakon is átívelt, és a fellelt források bizonyítják, hogy a barokk kertek, a tájképi kertek, a gyűjteményes kertek és az eklektikus (historizáló) kertek stílusjegyeit is magán hordozta. A jelenleg is zajló fejlesztés kertépítészeti vonatkozásait tekintve a tájkerti hangulat felidézése a cél, amely a századfordulót követően készült képekről és képeslapokról tekint vissza ránk.
Antonius Hueber ferences szerzetes – aki Harruckern Ferenc udvari papjaként teljesített szolgálatot – feljegyzéseiből és festményeiből feltételezzük, hogy a 17. századi gyulai uradalom díszes kertjében dámvadkert, teknősbékás tó, valamint madárfogó háló is helyet kapott nyírt növénykunyhóval. A 18. században a kertművészet-történeti forradalom gyökeresen megváltoztatta az eddigi kertfelfogást a hazai nagybirtokokon is, a hatalmat és gazdagságot hirdető, az emberi akarat szerinti, mesterségesen megformált növényzetből kialakított barokk jellegű kertek helyett a természetszerűségre, tájkertek megformálására kezdtek törekedni.
Ekkor a gyulai kastélyt körülölelő kertben a meglévő természeti adottságokat is belekomponálták az együttesbe, vagyis a Fehér-Körös egy ágát bevezették a mai Csigakert területére. 1832-ben még csak a gyümölcsöst, a vadaskertet és az üvegházat említette egy korabeli szemtanú, míg 1850 körül a „regényes és igen jól rendezett díszkert” kifejezéssel illeték a kastélykertet. A gyulai uradalom kertjében számos gyümölcsfát nemesítettek, a faiskolából a lakosság részére jelentős mennyiségű csemete került eladásra. A 19. század második felétől az angol kertek mintájára a gyulai kastélyparkban is hangsúlyt kaptak a virágágyak és az üvegházi termesztés. A világháborúk pusztításai nem kerülték el a gyulai kastély parkját sem. Egy 1950-ben készült légi fotón jól látható, hogy a területen sok fát kivágtak, a vadaskerti rész teljesen eltűnt, ekkor kaszálóként funkcionált, a gyümölcsösök is már csak kis részben voltak beazonosíthatók.
Az egykori kastélypark területén 1959-től kiépült a Gyulai Várfürdő, majd az 1960-as években itt húzták fel az Erkel Szállót. Az egykori vadaskert és faiskola területéből családi házas lakóterület alakult ki.
A valaha óriási területen elnyúló, festői szépségű birtok, park és gyümölcsös mára csaknem teljesen elpusztult, eredeti formában és méretben történő rekonstrukciója az azóta beépített területek miatt nem lehetséges. A projekt keretében zajló kertrendezés és rekonstrukció célja az egykori uradalmi díszkert hangulatának megidézése, olyan csendes városi közösségi tér létrehozása, amely a nyüzsgő központból kilépve a látogatóknak és a helyi lakosságnak egyaránt lehetőséget biztosít a pihenésre, feltöltősére a látottak elmélyítésére.
Az itt elhelyezett utcabútorokon (tavasszal, nyáron és ősszel) lehetőség nyílik az olvasásra, baráti beszélgetésekre, a turistáknak a frissen szerzett élmények feldolgozására. A látogatók a díszkertben zavartalanul élvezhetik a műemléki környezetet és a kastély épületének esztétikai szépségét – mind nappal, mind pedig – a díszkivilágításnak köszönhetően – az esti órákban.
2015. 07. 17., SAJTÓANYAG
OKTÓBERBEN A RESTAURÁLÁSI MUNKÁLATOK IS BEFEJEZŐDNEK
Hamarosan megkezdődik az Almásy-kastély restaurálása, a munkálatokat október közepéig kell befejeznie a szakembereknek – jelentette be július 15-ei sajtótájékoztatóján dr. Görgényi Ernő polgármester. A belső falfestések helyreállításáról a Magyar Restaurátorkamara vezetésével tartottak szakmai konzultációt a helyszínen.
Restaurálás az Almásy-kastélyban. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kónya István alpolgármester elmondta: a több mint kétmilliárd forint összköltségű projekt befejezési határideje október 31-e, ezért a restaurátoroknak legkésőbb október 15-ig el kell készülniük a munkálatokkal azokban a termekben, ahová installációk kerülnek. Az alpolgármester kiemelte: a helyreállítandó falfestéseket valószínűleg a kastélyban elszállásolt aradi vértanúk is láthatták. A felújított épületben várhatóan nekik is szentelnek egy kiállítást.
Szentkirályi Miklós, a Magyar Restaurátorkamara elnöke kifejtette: az épületben fontos falképegyütteseket tártak fel, annak eldöntése, hogy ezek a 18. század végén vagy a 19. század elején keletkeztek-e, a művészettörténészek feladata lesz. A szakember hozzátette: a konzultáció során a restaurátorok javaslatot tesznek arra, hogy hol szükséges a nagyobb fokú, esztétikai helyreállítás, és hol elegendő a felület konzerválása.
Béres István főépítésztől megtudtuk: a restaurálást megelőző feltárás egy éven keresztül zajlott, a szakemberek egységes, rendkívül magas színvonalú díszítőfestéseket találtak az azokat eltakaró festékrétegek alatt. A főépítész azt is elmondta: a restaurálás tíz termet és három folyosószakaszt érint majd.
Béres István elárulta: a restaurálás szempontjából a kastély legértékesebb helyisége a díszterem, ahol a 19. század elején, közepén készült, klasszicista stílusú, míves, sok díszítőelemmel tarkított falfestés található. – Itt az oszlopfejezeteken és az oszlopközökben is egyedi rajzolású díszítőfestés található, amely már elkészültekor is művészeti alkotásnak számított – hangsúlyozta.
A szakember érdeklődésünkre arról is beszámolt: a kastély berendezési tárgyaira vonatkozó közbeszerzési szerződéseket is megkötötték. Mint megtudtuk, a látogatóközpontban főleg bútorrekonstrukciók kapnak helyet, az eredeti tárgyak között pedig lesz olyan, amelyik a Ladics-házból származik.
2015. 09. 23., SAJTÓANYAG
JÖVŐ MÁRCIUSBAN NYITJA MEG KAPUIT A KASTÉLY
A gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély épülete 1959-től 2002-ig gyermekotthonként üzemelt, majd hosszú évekig üresen állt. 2012-ben vette át működtetését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ezek után kezdődtek meg az épület felújítási munkálatai. Az ehhez kapcsolódó turisztikai projekt aktuális állását és tervezett céljait szeptember 23-án délelőtt ismertette dr. Virág Zsolt projektmenedzser. Előadásából kiderült, a munkálatok jól haladnak és a terveknek megfelelően idén decemberben be is fejeződnek majd.
A munkálatok jól haladnak. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A gyulai önkormányzat a helyszín bejárásával egybekötött bemutató keretében tartott teljes körű tájékoztatót a gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastélyban zajló munkálatok részleteiről. Az eseményt annak érdekében szervezték, hogy minden helybeli értesülhessen arról, hol tart a projekt, milyen célok valósultak meg, milyen terveik vannak még az épülettel kapcsolatban, és hogy mikor láthatjuk végleges formájában a történelmi épületet és a hozzá tartozó parkot.
Dr. Görgényi Ernő polgármester köszöntőjében kiemelte, Gyula meghatározó gazdasági ágazata a turizmus, ami nagy részben meglévő értékeinkre épül, így azok minősége kifejezetten fontos a város számára. Gyula az Alföldön e tekintetben a lehető legjobb adottságokkal rendelkezik, erre utalnak a turizmusunkkal kapcsolatos mérőszámok növekvő mutatói, akár a vendégéjszakák számát, akár a várfürdő látogatottságát vesszük alapul. A polgármester szerint a kastély egy különleges építészeti örökség, hiszen a környéken nincs példa arra, hogy síkvidéki gótikus téglavárral szemben egy ilyen különleges, 300 éves kastély legyen látogatható.
A tájékoztatóból az is kiderült, hogy a városvezetés három alapelv mentén kérte a tervezést és a kivitelezést lebonyolító szakemberek munkájának megvalósítását. Alapvető kérés volt, hogy a kastély a látogatók számára élményközpontú attrakció legyen, emellett minden tekintetben egy fenntartható rendszert alkosson, és természetesen a szempont volt a történeti hitelesség is. A projekt vége felé közeledve tisztán látszik, hogy a kezdetekkor meghatározott fő megvalósítási irányokat a gyakorlatban is sikerült megvalósítaniuk a projekten dolgozóknak.
Dr Görgényi Ernő kitért arra is, hogy a bemutató nem véletlenül kapta a Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban címet. Ennek oka elsősorban az, hogy a kastélyban e témákat szeretnék majd kiemelten láthatóvá tenni, de nem kizárólag az arisztokrácia életébe betekintve, hanem az akkori cselédség világába és hétköznapjaiban is szeretnék majd bevezetni a látogatókat.
A városvezető elmondta, hogy az Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély újjáépítése és restaurálása nem egyszerűen turisztikai attrakció, hanem műemlékvédelmi jelentőséggel is bír, és mint ilyen, a huszonnegyedik órában újították fel. Az épület állapota olyan aggasztó volt, hogy kérdéses, néhány év múlva egyáltalán meg tudták volna-e menteni a szakemberek. A legmagasabb szakmai színvonal elérése érdekében a megvalósítók a Magyar Restaurátorkamarával is együttműködtek.
A köszöntő után a helyszín bejárását megelőzően dr. Virág Zsolt projektmenedzsertől megtudhattuk, hogy a felújítási munkálatok alapvető nehézségét valóban az épület állapota jelentette, hiszen a második világháború során annyira kifosztották azt, hogy alig maradt benne értékelhető információ, amiből munkájuk során kiindulhattak volna. Az épület eredeti képének hiteles visszaállítása érdekében annak múltjában végeztek kutatómunkát, így sikerült azt a tudásbázist összeollózniuk, ami később munkájuk alapját képezte és hozzásegítette a szakembereket a kastély turisztikai vonzerővé alakításához.
A projekt vezetője kiemelte, az épületben nagy hangsúlyt helyeztek a közösségi terek kialakítására, így a kastélyban a bérelhető rendezvényterem mellett, történelmi játszóház, ajándékbolt és kávézó is látogatható lesz, sőt a gyulai termékek, úgymint a helyi pálinka és kolbász külön polcot és hűtőpultot kapnak majd.A színes kiállítások az alsó és felsőbb osztályok mindennapi életét is bemutatják majd, a ruháiktól a konyhaeszközeiken át akár a szolgálóik munkájáig. Ennek érdekében a múzeumban többnyelvű, okostelefonos vezetés lesz elérhető, de érdekességképp a látogatók az egykori ezüst ékszerek tisztítását is kipróbálhatják majd egy animációs játék segítségével.
A projektvezető fontosnak tartotta elmondani, hogy a beruházás eredetileg 1 milliárd 986 millió forint értékű volt, amihez most újabb uniós forrásokat kapott a felújítók csapata, és az épület rekonstrukciójával végül 23 helyi álláskereső számára tudnak majd új munkahelyet biztosítani. A kastély rövidített bejárása 50 perces lesz, de a minden részletre kíváncsi érdeklődők három és fél órával számoljanak majd. Mindehhez a jegyek a nyitástól a zárásig egész nap korlátlanul érvényesek lesznek, és szervezők a nyári időszak egyéb turistaprogramjai miatt a 23 óráig tartó nyitva tartásban is gondolkodnak.
Dr. Görgényi Ernő polgármester hozzátette, a gyulai Harruckern–Wencheim–Almásy-kastély év végére készül el, hivatalos megnyitója pedig március közepén lesz. A kastély a két időpont között tesztüzemben működik majd, ez idő alatt várhatóan vezetett csoportos túrák zajlanak majd az épületben.
2015. 10. 11., SAJTÓANYAG
A KASTÉLY KOMPLEX TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA
2012-ben Gyula Város Önkormányzata a „Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban - A gyulai Almásy-kastély évszázadai" című, DAOP-2.1.1/G-11-k-2012-0001 azonosítószámon regisztrált kiemelt projektje megvalósításához 2 189 530 372 Ft támogatást nyert el.
Az Almásy-kastély parkja. Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
A kastély leendő komplex turisztikai hasznosításának fő elemei a korabeli főúri életforma és a cselédség mindennapjainak bemutatását célzó múzeumi/látogatóközponti fejlesztés, rendezvényeknek otthont adó közösségi terek kialakítása, valamint a kastélypark revitalizációja. A kiállítás tematikája a kastélyban egykor élt főúri családok mindennapjainak, az őket kiszolgáló személyzetéletének, és a kor szokásainak, életmódjának a bemutatása.
Az élményt számos eredeti és rekonstruált tárgyi emlék, ruházat, gyermekjátékok, fényjáték teszi még teljesebbé. A kastélyban okos telefonos/visual guide-os vezetés segíti a vendégeket a látottak elmélyítésében. Az épület egyes pontjain elhelyezett számoknál, pl. az ebédlőben, az egykori konyhában, vagy a grófnő szalonjában, számos odaillő információ, hiteles történet, anekdota és legenda hallgatható. A modern technika vívmányainak segítségével a látogató a saját tempójában tájékozódhat az épület falai között zajló egykori életről, így például szó lesz a korabeli étkezési szokásokról, az ételekről, a birtokos család és a személyzet napirendjéről, a személyzet tagjainak feladatáról, az öltözködési szokásokról, a kastély egyes helyiségeinek funkcióiról, a korabeli fűtés- és világítástechnikáról és még számos érdekességről.
A kiállítás magával ragadó jellegét a hétköznapok egyszerű bemutatása adja, olyan időutazás, amelyben látogató könnyen összefüggést, kapcsolatot talál a látottak és saját mindennapjai között. A szolgáltatások között megtalálható lesz a turisztikai információs pont Békés megye turisztikai látnivalóinak összefoglalójával, gyermekmegőrző, a kiállítások arculatába illő játszóház és múzeumpedagógiai műhely, toronykilátó, valamint a rehabilitált kastélykert.
A helyi kézműves termékek megtekintésére, megvásárlására a kastély cukrászdájában, kávézójában, valamint ajándékboltjában lesz lehetőség. A kastély kertje a látogatók és a gyulai lakosok számára ideális pihenőhely lesz, az ingyenes wifi elérhetőséggel pedig az élmények rögtön megoszthatóvá válnak.
2015. 11. 11., SAJTÓANYAG
A TESZTÜZEM UTÁN MEGNYITJA KAPUIT A KASTÉLY
Projektzáró rendezvényt tartottak a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyban november 9-én délután. Az esemény ezúttal az építési beruházás lezárását jelentette a várhatóan március közepén megnyíló épületben. A két időpont között eltelt időszakban a kastély tesztüzemben működik majd annak érdekében, hogy a szolgáltatások esetleges gyermekbetegségei teljes egészében kiküszöbölhetők legyenek a tavaszi megnyitásig.
Az almásy-kastély makettje. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az eseményen dr. Görgényi Ernő kiemelte, hogy egy fontos állomás a mostani, de nem a végállomás, sem a kastély fejlesztésének életében, sem a város hosszú távú fejlesztésének tükrében. Az utóbbiakhoz kapcsolódóan a polgármester a gyulai vár 2005-ös felújítása és a benne látható kiállítás megvalósítását emelte ki, amit a kastély megmentése és látványossággá alakítása követett. A városvezető hozzátette, hogy a munka ezzel nem ér véget, mert a következő cél az egykori gyulai erődrendszer bemutatása, ami nagy jelentőségű építészeti és történeti értékeket tár majd fel.– A Gyulára érkező vendégek számára jelenleg a két legfontosabb attrakció a vár és a várfürdő, de bízunk abban, hogy e két fontos látványossághoz idővel a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyban is csatlakozik – tette hozzá a polgármester.
A kastélyfelújítás turisztikai projektjét dr. Virág Zsolt projektmenedzser ismertette, akitől megtudhattuk, hogy feladataik sora komoly kutatómunkával kezdődött, mert a kastély egykori gazdag berendezéséből a munkálatok megkezdésének időpontjára semmi sem maradt. Ennek érdekében a turisztikai attrakció megvalósításához más irányt választottak, és részben emiatt élhetnek majd a gyulai kastélyba látogatók a huszonegyedik századi eszközök igénybetételével az épület bejárása során.
– Ez lesz az első magyarországi kastély, ahol a személyzet életét is bemutatják a grófi család mindennapjai mellett – kezdte tájékoztatóját a projektmenedzser. – Az épület kialakítása során nagyon fontos szempont volt a gazdaságosság, így alternatív fűtési lehetőségek után néztünk, a világítást LED-es technikával oldottuk meg, és a szigetelésre is különös gondot fordítottunk. A kastély már majdnem teljesen elkészült, hamarosan a próbaüzem is megkezdődik, jelenleg a humánerőforrás összetételének kialakítása van folyamatban. Mostanra tisztán látszik, hogy egy valóban huszonegyedik századi közösségi teret sikerült kialakítanunk a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastélyban – tette hozzá Virág Zsolt, a projekt vezetője.
