Munkában a városatyák. A GYULAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET november 24-i ÜLÉSE
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ülést levezető Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester az előzményekről elmondta: Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora levélben tájékoztatta arról, hogy egyeztetéseket kezdeményezett Palkovics László oktatási államtitkárral a gyulai egészségtudományi intézetben folyó képzés átvételéről. A Szent István Egyetem szenátusa október 28-i ülésén döntött az átadásról, a Gál Ferenc Főiskolán 2017. február 1-jétől folyhat tovább az egészségtudományi, az egészségturisztikai és a szociális felsőoktatási képzés.
Görgényi Ernő
A városvezető az előterjesztés tárgyalásakor aláhúzta: a döntéssel megmaradhat és megújulhat a gyulai felsőoktatás. Kiemelte továbbá, hogy a Gál Ferenc Főiskola fenntartója, a Szeged-Csanádi egyházmegye kiterjedt köznevelési intézményrendszert működtet, és valamennyi intézménynek „jó gazdája”.
Kozma Gábor hangsúlyozta: több hazai oktatási intézménnyel – köztük a Pető Intézettel is – együttműködnek. Mint kifejtette, minél korszerűbb képzést szeretnének biztosítani Gyulán, ennek érdekében a helyi szociális szféra és egészségügy szereplőivel is partneri viszonyt alakítanának ki.
Kozma Gábor
Bod Tamás (Együtt, MSZP), aki a képviselő-testület októberi ülésén interpellált az ügyben, felidézte: az 1993 óta létező gyulai egészségügyi képzés több felsőoktatási intézmény égisze alatt működött már: a Debreceni Orvostudományi Egyetemtől a Nyíregyházi Főiskolához került, majd a Tessedik Sámuel Főiskolához, végül pedig a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemhez csatolták.
A képviselő úgy fogalmazott: arra, hogy a „leszállópályán lévő gyulai felsőoktatást” meg tudják menteni, nincs garancia, legfeljebb reménykedni lehet. Kitért rá, hogy az intézményben az oktatói és a hallgatói létszám is drasztikusan csökkent.
Görgényi Ernő válaszában kifejtette: az eredményes működtetésre garancia lehet, hogy a Gál Ferenc Főiskola, a korábbi fenntartóval ellentétben, együttműködne a helyi szociális és egészségügyi intézményrendszerrel, és megerősítené a duális képzést. Beszámolt róla, hogy a Békés Megyei Központi Kórházzal épp a képviselő-testületi ülés napján tárgyal az intézmény az együttműködés részleteiről.
A városvezető hangsúlyozta: a gyulai egészségtudományi intézetben szerzett diploma eddig is piacképes volt, hiszen a szektorra jellemző munkaerőhiány megkönnyítette az itt végzettek elhelyezkedését.
A grémium 12 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a fürdőváros 2017-es költségvetési koncepcióját. Görgényi Ernő elmondta: a jövő évi költségvetési rendelettervezet várhatóan januárra készül el. Hangsúlyozta: az önkormányzat 2017-ben is biztosítani tudja a pénzügyi stabilitást.
Kitért rá, hogy a kormány jövőre 15 százalékos minimálbér-növelést tervez, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal növekedhet 2017-ben. Mint kifejtette, a döntéssel emelkedhet az önkormányzati cégek és intézmények dolgozóinak életszínvonala, a nagyobb bérköltség ugyanakkor megnöveli a munkáltatók kiadását, amit a munkáltatói járulék tervezett, két százalékpontos csökkenése se tud kompenzálni. Annak érdekében, hogy az érintett gazdasági társaságok és intézmények pénzügyi stabilitása továbbra is megmaradjon, a polgármester azt kérte az ügyvezetőktől, vizsgálják meg, milyen költségnövekedéssel számolhatnak, illetve, hogy okoz-e bérfeszültséget a lépés.
Ökrös István (Fidesz) a határozati javaslat előterjesztésekor többek között arra kérdezett rá, hogy a helyi mezőgazdasági vállalkozások által befizetett adó egy részét fordíthatja-e a város a külterületi utak rendbetételére.
Kónya István és Becsyné Szabó Márta
Görgényi Ernő felhívta rá a figyelmet, hogy közigazgatási területe alapján Gyula az ország 15. legnagyobb települése, több mint 400 kilométernyi külterületi úthálózattal rendelkezik. A városvezető hangsúlyozta, mindez komoly feladatot ró az önkormányzatra.
A polgármester elmondta: a mezőgazdasági vállalkozókra nem vonatkozik külön adófajta, ezért nincsenek pontos adataik arról, hogy mennyit fizetnek be a városi kasszába. Görgényi Ernő azt javasolta, hogy a gyulai turisztikai szektor képviselőihez hasonlóan a gazdák is hozzanak létre olyan együttműködést, amelyben anyagilag is hozzájárulhatnak a külterületi utak karbantartásához.
Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a 2016-os adótevékenység első háromnegyed évéről szóló beszámolót. A polgármester a előterjesztés kapcsán hangsúlyozta: az önkormányzat bevételeinek egyötöde származik a helyi adókból.
Becsyné Szabó Márta címzetes főjegyző kiemelte: a 2016. január elsejétől életbe lépő adóemelés hatására idén januártól szeptemberig 7,8 százalékkal, 74,5 millió forinttal növekedett az adóbevétel a tavalyi év azonos időszakához képest.
A legnagyobb mértékben – 33,6 százalékkal – a magánszemélyek kommunális adójából és az idegenforgalmi adóból származó bevételek növekedtek. Előbbinél az adómérték és a mentességi korhatár megemelése, utóbbinál az adómérték és a vendégéjszakaszám emelkedése járult hozzá a többletbevételhez.
A magánszemélyek kommunális adójából befolyt összeg idén az első háromnegyed évben 29 millióról 38,8 millióra emelkedett, az idegenforgalmi adóbevétel pedig 79,8 millióról 106,6 millióra nőtt a tavalyi év első kilenc hónapjához képest. Az építményadóból januártól szeptemberig 92,4 millió folyt be a kasszába, ez 5,9 százalékkal volt több, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A tanácskozáson arról is egyhangú döntés született, hogy a fürdővárosi önkormányzat decembertől egyszeri, 30 ezer forintos születési támogatással segíti a gyulai újszülöttek családját. Az összeget azok a családok igényelhetik, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 185 ezer forintot. Ugyancsak feltétel, hogy a helyi védőnői szolgálat igazolja: az egyik szülő legalább egy éve gyulai lakóhellyel rendelkezik, és a család együttműködik az intézménnyel. A kérelmeket december 1-jétől lehet benyújtani, a támogatás olyan babák után kérhető, akik október után születtek.
Görgényi Ernő elmondta: idén, november 13-ig, 204 olyan gyermek jött a világra a településen, akinek valamelyik szülője állandó gyulai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik. Ezt figyelembe véve a támogatáshoz a fedezet rendelkezésre áll a 2016-os költségvetésben, jövőre pedig külön keretből biztosítják a szükséges összeget.
A polgármester emlékeztetett rá: a támogatás ötletét Csengeri Lajos (Jobbik) vetette fel a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. A jobbikos városatya megköszönte a gyors és hathatós intézkedést.
Az Epreskert utcai ferences romkert felújítására 5 millió forintot biztosított a grémium a jövő évi költségvetés terhére. Az előterjesztésből kiderül: a középkori romok egy 1420 után gót stílusban épült, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és egy ferences rendi kolostor emlékét őrzik, mindkettőt Maróti János bán alapította. A templom szentélyében temették el Frangepán Beatrix és Corvin Erzsébet földi maradványait. A rendház a török időkben elnéptelenedett, de falai a XVIII. században még álltak. A területet először Mogyoróssy János kutatta az 1800-as évek közepén, majd a föld tulajdonosai felásták azt. Implom József 1931-ben végzett tudományos kutatást a helyszínen.
A jelenlegi romkertet az 1960-as évek elején alakították ki. A műemléket kezdetben a Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat gondozta, majd a Gyulai Közüzemi NKft. vette át a feladatot.
A felújítás során a romkert előtti közterületen zúzott köves parkolót alakítanak ki, átrakják a járdát, megerősítik a kerítés kőlábazatát, és lefestik a kerítés fémszerkezetét. Emellett újra rakják a kőromokat takaró köveket, újra elkészítik a két valamikori sír fedköveit, megújítják a növényzetet, kerékpártárolót alakítanak ki, továbbá pihenőpadokat és tájékoztatótáblát helyeznek ki a területre.
Görgényi Ernő hangsúlyozta: a beruházás révén a leromlott állapotú műemlék a város egyik turisztikai látványossága lehet.
Elvi hozzájárulását adta a grémium ahhoz, hogy a UPC Magyarország Kft. szélessávú hírközlési hálózatot építsen ki Gyulán. A polgármester rámutatott: az informatikai fejlesztés versenyhelyzetet teremt a szolgáltatók között, amivel a lakosság is jól jár. Hangsúlyozta: a cég partnerként kereste fel az önkormányzatot, hogy tájékoztassa a beruházás terveiről. Hozzátette: a UPC nem élvez privilégiumot, nem térhet el a helyi építési szabályzat vonatkozó rendelkezéseitől.
Az ülésen az is eldőlt, hogy a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gyulai Tagintézménye 2017. január elsejétől új helyre, a 48-as utcába költözik. Az intézmény működtetését jövő évtől a Békéscsabai Tankerületi Központ veszi át. A korábbi, Ady Endre utcai telephely a Gyulai Tankerületi Központhoz kerül.
A két központ mielőbbi kialakítása érdekében a gyulai önkormányzat 1,5 millió forinttal járul hozzá a 48-as utcai ingatlan felújításához. A teljes költség 3 millió forint, a fennmaradó összeget a Békéscsabai Tankerületi Központ biztosítja majd.
Pályázatot ír ki a gyulai önkormányzat az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetői posztjára. Regősné Szabó Irma levélben kérte a képviselő-testülettől, hogy november 30-ával közös megegyezéssel szüntesse meg közalkalmazotti jogviszonyát. A grémium december 1-jétől az új intézményvezető kinevezéséig – legkésőbb 2017. március 31-ig – Rozek Anikót, az intézmény dolgozóját bízta meg az intézményvezetői feladatokkal. A pályázatok véleményezésére bizottságot hoznak létre, melynek Horváth Imre, Zlehovszki Kornélia és Tóth Károlyné a tagja.
A tanácskozáson több pályázat benyújtásáról is szavaztak a képviselők. A külterületi önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához 90 lóerős traktort és gémes rézsűkaszát vásárolna az önkormányzat. A beruházáshoz szükséges 5 millió forint önerőt jövő évi költségvetéséből fedezi a város.
Az 5. számú általános iskola és sportiskola tornatermének felújítására a Magyar Kézilabda Szövetség Országos Tornaterem Felújítási Programjának keretében igényel fejlesztési támogatást az önkormányzat. A beruházás összköltsége 42,4 millió forint, az összegből kicserélnék a tornaterem külső nyílászáróit, hőszigetelnék az épület külső homlokzatát, és lecserélnék a sportpadlót. A város idei költségvetésben 2 millió forintot különít el, jövőre pedig 10,6 millió forint biztosítana saját forrásból a projekthez.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) a téma kapcsán arra volt kíváncsi, hogy van-e esély az Implom József általános iskola tornatermének és tetőjének felújítására. Azt is megjegyezte, hogy véleménye szerint az oktatási intézmények állami tulajdonba vétele „vagyonvesztés csimborasszója”.
Kónya István (Fidesz) elmondta: Gyulán az 5. számú általános iskola és a Dürer iskola került be az országos kézilabda-fejlesztési stratégiába, ezért ennek a két intézménynek a sportcélú fejlesztésére tudnak támogatást igényelni a Magyar Kézilabda Szövetségen keresztül. A képviselő úgy fogalmazott: az Implom iskola bővítése – az épület elhelyezkedése miatt – aggályos. Kitért rá, hogy a tervek szerint 80 milliárdos keretből fejleszthetnek majd a tankerületek. Hozzátette: a gyulavár iskola felújítása prioritást élvez.
Görgényi Ernő politikai műbalhénak nevezte az ellenzéki képviselő megjegyzését. Mint kifejtette, nincs szó vagyonvesztésről, az önkormányzatok ugyanis nem az intézmények tulajdonjogát, hanem a vagyonkezelés jogát adták át az államnak, amely továbbra is ugyanazt a feladatot látja el az épületben.
Szakértők bevonásával vizsgálják újra, hogy milyen megoldással szüntethető meg a Béke sugárút–Árpád utca–Eötvös utca kereszteződésében kialakult közlekedési probléma. A csomópont a reggeli és a délutáni csúcsidőben túlterhelt, és a feltorlódó forgalom miatt balesetveszélyes. Korábban Mittag Mónika (Fidesz) interpellált az ügyben, felvetésére a rendőrség, a mérnöki osztály és Tóth Gábor közlekedésépítő mérnök bevonásával tartottak helyszíni szemlét a kereszteződésnél. A szakemberek szerint jelzőlámpás forgalomirányítást nem lehet kiépíteni a helyszínen, a körforgalom azonban megoldást jelenthet a problémára.
Balogh Lajos
Balogh Lajos kérdésére a városvezető elmondta: a körforgalom megépítése rendkívül költséges, több mint 60 millió forintba kerülne, ezért célszerű megvizsgálni, hogy van-e költséghatékonyabb megoldás a problémára.
A képviselő érdeklődésére Görgényi Ernő arról is beszélt, hogy a csomópont jelentőségét és megvalósíthatóságát tekintve is elsőbbséget élvez Tiborc utcai körforgalommal szemben.
Rábólintott a képviselő-testület, hogy a Mogyoróssy János Városi Könyvtár hat oktatási-nevelési intézmény bevonásával 25 millió forintra pályázzon az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Korábban az Erkel Ferenc NKft. igényelt hasonló támogatást, amelyből tanórán és óvodai foglalkozáson kívüli kulturális programokat szerveznének. A bibliotéka együttműködő partnere lenne a Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola két telephelye, a kétegyházi Napsugár óvoda és Márki Sándor Általános Iskola, a Gyulai Dürer Albert Általános Iskola, valamint a Bay Zoltán általános iskola.
Az ülésen az is eldőlt, hogy a Kossuth utcai „kertészlak” kastély felöli homlokzatára kerül Kiss Sándor Tiszta forrásból című domborműve a Dürer Terem elbontása után. Görgényi Ernő kiemelte: az áthelyezés révén sokkal többen láthatják az alkotást, mint korábban.
Módosították a képviselők az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet annak érdekében, hogy kiterjesszék a helyi védettséget a régi posta épületére. A polgármester elmondta: a Petőfi téren található ingatlant tulajdonosa, a katolikus egyház pályázati forrásból újítaná fel, ebben kívánnak segíteni azzal, hogy megváltoztatják a városkép szempontjából is jelentős épület besorolását.
Jóváhagyta a képviselő-testület, hogy az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közfeladatokra vonatkozóan feladatellátási szerződést kössön a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulással (DAREH).
A városvezető kifejtette: a DAREH korábbi vezetése figyelmen kívül hagyta a tagtelepülések érdekeit, és „a gyanú szerint meghatározható gazdasági, politikai körnek kívánt kedvezni döntéseivel, melyek törvényessége erősen megkérdőjelezhető, célszerűsége pedig nem látható”.
Emlékeztetett rá: a DAREH taggyűlése szeptemberben új üzemeltetési koncepciót fogadott el. Ennek alapvetése, hogy az önkormányzati tulajdonú hulladékgazdálkodási cégek szaktudását és eszközállományát át kell menteni az új rendszerbe – fogalmazott. Mint kifejtette, az is fontos szempont, hogy megmaradjon az önkormányzatok döntési joga, valamint hogy kiemelt hangsúlyt kell helyezni a szelektív hulladékgyűjtésre.
A városvezető arra is kitért, hogy Dávid Zoltán orosházi polgármester a november 10-i taggyűlésen lemondott a DAREH elnöki posztjáról, helyére Molnár Sándor vésztői polgármestert választotta meg a tagság, az új alelnök pedig Farkas János Magyarcsanád polgármestere lett.
Görgényi Ernő szerint a társulás korábbi elnöke a „törvényeségi aggályokat felvető előterjesztéseket gyártott sorozatban és fogadtatott el a tagsággal”. Kiemelte: az NHKV Zrt. a napokban megadta a megfelelőségi véleményt a társulás tulajdonában álló DAREH Bázis Nzrt.-nek, ezzel megteremtődött a feltétele annak, hogy rövid időn belül elinduljon a térségi hulladékgazdálkodási rendszer.
Mivel Molnár Sándor a DAREH Bázis Nzrt. felügyelő bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte, megbízatásáról lemondott. Helyére Szarvas Péter békéscsabai polgármestert választotta meg a taggyűlés.
Bod Tamás fideszes belháborúról beszélt a napirendi pont kapcsán. A városvezető válaszában úgy fogalmazott: „ez nem pártpolitikai alapon, hanem a szakmaiság és tisztesség alapján megosztott történet”.
