Boros Pétert a gyulai Adventista Szeretetotthonban köszöntötte a városvezetés
Fotó: Gyulai Hírlap – Szabó Eszter
Jó hangulatban telt az ünnepi délután az Adventista Szeretetotthonban, ahol ezen a napon mindenki Boros Pétert köszöntötte. Az ünnepelt örömmel fogadta a városvezetést, és lelkesen mesélt a régi idők emlékeiről a megjelenteknek. A köszöntések után elmesélte életét, és kitért arra, hogy magas kora talán annak is köszönhető, milyen gondos szeretettel vette körül édesanyja, majd felesége és lánya, aki mindennap látogatja az intézményben.
Péter bácsi 1926. június 24-én született Gyulán. Édesapja kétlovas fuvarosként dolgozott, a gyulai kórház építésében is részt vett, édesanyja háztartásbeli volt. Egy bátyjával nevelkedett, aki 18 éves korában önkéntes katona lett, így már ritkábban tudták tartani a kapcsolatot.
Az ünnepelt a polgári iskola elvégzése után Gödöllőre járt az ottani agrártudományi egyetemre. Később, 1967 és 1970 között a város főagronómusaként dolgozott a mezőgazdasági osztályon, majd a Kertészeti Vállalat főmérnöke volt egészen 1974-ig, végül a Békéscsabai Állattenyésztési Felügyelőség Genetikai Állomásának igazgatójaként ment nyugdíjba 1987-ben. Péter bácsi nagyon szerette a munkáját, azt mondja: ma is hiányzik neki.
Fiatal korában kedvenc időtöltése volt a lovaglás, szeretett sportolni, kiváló atléta volt, mostanában is szívesen tölti tornával, mozgással az idejét. Lapunknak elárulta: minden reggel 5-kor kel, hogy egy rövid reggeli sétával frissítse fel a szervezetét. A hétköznapokban a szabadidejét többnyire rádióhallgatással, sétával tölti. Péter bácsi 4 unokával büszkélkedhet és nyárra várják első dédunokája érkezését.
Arra a kérdésre, hogy vajon hogyan érhet meg bárki hozzá hasonló szép kort, a születésnapos azt válaszolta: véleménye szerint a magas életkor titka a megfelelő táplálkozás, a torna és a szabad élet, és a legfontosabb, hogy az ember azt csinálja, amit szeret.
