matematikai szakmai nap a gyulai erkel ferenc gimnáziumban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Úgy gondolom, minél szélesebb körben nyilvánossá kell tenni, hogy milyen tehetséges diákjaink vannak, akik közül többen már egyetemi versenyeken is sikerrel szerepeltek. Ők azonban nem létezhetnének a lelkes szülők és a tehetséges pedagógusok nélkül, hiszen nekik köszönhetően érték el ezeket az eredményeket – mondta köszöntőjében Szűcs Levente igazgató, aki azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy fizikusként ő is gyakran találkozik matematikával, hiszen bizonyos mértékben a két területnek szüksége van egymásra, azt már azonban pedagógusi tapasztalataira hagyatkozva állapította meg, hogy aki az egyik tárgyban jeleskedik, általában jó a másikban is. Sőt, akik a reál tárgyakban eredményesek, többnyire mindegyikben megállják a helyüket.
Az Erkel Ferenc Gimnázium első matematikai szakmai napjának első részében az intézmény jó képességű matematika tagozatos tanulói nyolc rövid, ám annál dinamikusabb prezentációban tárták fel az élet számos területén tett matematikai megfigyeléseiket, illetve a tudományágban már meglévő tézisek újra- és továbbgondolt kutatásaik során szerzett tapasztalataikat.
Varga Zoltán 10/B. osztályos tanuló egy orosz módszer továbbgondolásaként olyan házikót mutatott be a közönségnek, amivel számolni lehet. Az elv és a bizonyítás ismertetését követően Hundzsa Ferenc, Jenei István és Szombati Sándor számjegyek összegzésével végzett feladatokat ismertetett. A fiatal tudósok 2014-ben a szegedi tudományegyetemen a fiatalabb korosztálynak rendezett versenyen 3. helyezést értek el. Elméletük ismertetése végén arra is választ adtak, hogy az általuk bemutatott módszerek miként használhatók a gyakorlatban.
Arra pedig, hogy a matematikusok nem csak csapott vállú, szemüveges filoszok lehetnek, a 10 éve focizó páros, Sebestyén János és Juhász Norbert volt a tökéletes bizonyíték, akik A csodálatos csavar címet viselő előadásukban annak a 13 évvel ezelőtti, fizika törvényeit megcáfoló gólnak eredtek a nyomába, aminek rúgásával Roberto Carlos futballtörténelmet írt. Maga az emlékezetes attrakció azonban egy átmeneti technikai baki okán sajnos nem volt látható, de nagyon profi megoldással, amíg egyikük az akadály elhárításán ügyködött, a duó másik tagja szellemes információáradattal tartotta szóval a közönséget. Az előadásra vonatkozóan elmondta: „Ez nem hasznos, csak érdekes”, hiszen a jól sikerült rúgás eredményeként Magnus-hatás jött létre és a labda a gravitációtól eltekintve haladt.
A futball-labdával érkező, előadásukat könnyedén megtartó fiúkat a 11/B. osztály annál elegánsabb három tanulója váltotta, akik kellő komolysággal az Aranymetszés misztikumába avatták be a jelenlévőket. Az ünnepélyes felvezető, csakúgy mint a csokornyakkendő a téma komolysága iránt érzett tisztelet és a prezentáció része volt. Előadásukból kiderült, hogy aranymetszés a zenében, az építészetben, a képzőművészetben éppúgy felfedezhető, mint az emberi testben. Példaként elmondták, hogy a Mona Lisa készítésénél Da Vinci szándékosan alkalmazott matematikai módszereket, majd a természetben fellelhető aranymetszéseket egy videó lejátszásával illusztrálták.
Szó esett a geogebra tudományáról, egy másik tanuló fejszámolási trükköket mutatott be, a blokk zárásaként pedig egy sor humorral telített gyakorlati megmutatkozásban rejlő matematikai példatárt vonultattak fel a tanulók. Őket követően Borbola Gábor, a Szent István Egyetem oktatója tartott előadást, akinek fő kutatási területe a síkbeli goligonok problémakörének általánosítása tetszőleges véges dimenziószámban, számtani sorozattól eltérő oldalhossz sorozattal, illetve derékszögtől eltérő irányokban.
A program második részében a diákok játékos matematikai vetélkedőn, a pedagógusok pedig a matematikaoktatásáról szóló szakmai beszélgetésen vehettek részt, így a nap végén valamennyi matematikát szerető szakmailag feltöltődve térhetett haza.
