átadták a XXI. századi követelményeknek megfelelő, szabályozható vízbeeresztő műtárgyat gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
A korszerűtlen és bizonytalan robbantással történő megnyitás helyett immáron egy XXI. századi követelményeknek megfelelő, szabályozható vízbeeresztő műtárgy készült el. A vasbeton szerkezetű védmű 4 db egyenként 8 m széles nyílással, nyílásonként 2 db acélszerkezetű főelzárással rendelkezik a tározó gyors és biztonságos megnyitása érdekében. Létesült még egy vízvisszavezető (leürítő) műtárgy is a Fehér-Körös bal parti védtöltésében, hogy a tározó teljes leürítése kevesebb mint 14 nap alatt megtörténhessen. A projekt során megvalósult még töltésfejlesztés és betonút, valamint egy ultrahangos vízhozammérő állomás kiépítése, továbbá az itceéri gátőrtelep rekonstrukciója és egy új gépcsarnok létesítése is.
Az átadáson Gajda Róbert, Békés megye kormánymegbízottja és a Békés Megyei Védelmi Bizottság elnöke köszöntőjében a folyamszabályozások előnyét emelte ki, amelyeknek köszönhetően Békés megye 83%-a, összesen 470 ezer hektárnyi föld válhatott művelhetővé.
Gajda Róbert: A számítások szerint a maximális árvízi vízhozam 65%-át lehet leengedni az új zsiliprendszer segítségével
- Az itt élő emberek tudása, szorgalma és más meglévő értékek, mint a jó minőségű, nagy mennyiségű, művelhető földterület és a víz - ebben rejlenek jövőbeli lehetőségeink, amelyek elképzelhetetlenek lennének a folyószabályozás nélkül. A természet azonban folyamatosan kéri a jussát, a folyók pedig igyekeznek megszabadulni a rájuk kényszerített korlátoktól. Szükség van a védművek folyamatos karbantartására, fejlesztésére és nagy szükség van mindennapos munkájára a vízügyi szakembereknek, akik révén olyan fejlesztéseket is meg lehet valósítani, mint ez a beruházás. Bár a fejlesztés elsősorban Gyula várost érinti, a tanulmányok szerint a Kisdelta árvízi szükségtározó 29 település, összesen 170 ezer ember biztonságérzetét és védettségét szolgálja. A számítások szerint a maximális árvízi vízhozam 65%-át lehet leengedni az új zsiliprendszer segítségével – hangsúlyozta a kormánymegbízott.
Dr. Kovács József országgyűlési képviselő a 2010-es tiszai és a 2013-as dunai árvizet említette, amelyek jelentős védekezést kívántak, és nagy károkat okoztak, majd a Körösök nagy árvizeire, a Fekete-Körös 1970-es és a három árhullámot hozó 1974-es árvizekre emlékeztette a jelenlévőket.
- A Kettős-Körös árvízvédelmének biztosítása a lakosság védelmét szolgálja, és jelentős szerepe van a vízgazdálkodásban is. Ez a projekt is azt bizonyítja, hogy az ország vezetése megalapozott szakmai érvekre építve, hosszú távú célokat szolgáló beruházásokban gondolkodik annak érdekében, hogy biztonságosan élhető környezetet teremtsen az itt élők számára. A szükségtározóval javulnak a lakosság életfeltételei, és növekszik a mezőgazdasági termelés biztonsága, jelentősen növekszik az érintett területek értéke. Ezzel a beruházással történelmet írunk – mondta az országgyűlési képviselő.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere beszédében a közelmúlt legjelentősebb beruházásai közé emelte a Kisdelta szükségtározó projektjét, amelynek – mint mondta – jelentősége túlmutat korunkon is.
- A víz, melynek szabályozásában segít ez a műtárgy, városunk történetében alapvető jelentőségű. Történelmi tapasztalatainkból tudjuk, hogy a víz éltető erő, de romboló erő is. Civilizációk bölcsője, stratégiai elem. A vízért háborúk folytak, és attól tartok, még fognak is. A víz és annak szabályozása is meghatározó valamennyiünk számára – fejtette ki a polgármester, majd hozzáfűzte: városunkban nem véletlenül övezi a vízügyes szakemberek munkáját nagy tisztelet és megbecsülés, amelynek bizonyítéka, hogy Gyula város egészalakos szobrai között Bodoki Károly mérnök szobrát is megtalálhatjuk.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője elmondta, beszélnünk kell az árvízről, hiszen Magyarország lakosságának 23%-a és termőföldeinek 40%-a árvízzel vagy belvízzel veszélyeztetett területen él, és a víz többletén kívül a víz hiányával is meg kell küzdenünk.
- Változik a világ, nekünk is ehhez kell alkalmazkodnunk. Újra kell gondolnunk a vízgazdálkodási feladatainkat, és ahhoz, hogy a társadalmi igényeknek megfeleljünk, a vízügyi ágazatot tovább kell erősíteni a társadalom, a gazdaság és az ország érdekében – fogalmazott a főigazgató, majd hozzátette, fel kell készülni annak veszélyeire, hogy az 1970-es évek óta hazánk folyóin az árvízszintek 1-1,5 méterrel emelkedtek. A szakember a megoldást a szakpolitikai stratégiában, a Kvassay Jenő Tervben látja, amely által elkerülhetők lesznek a vízválságok a jövőben.
A kivitelező konzorcium képviselőjétől Bak Sándor (képünkön balról) vette át a védművet
A beszédek után a kivitelező konzorcium nevében Kocsi Mihály jelentette készre és adta át a Kisdelta árvízi szükségtározót Bak Sándornak, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, aki a jelenlévőknek elmondta, az elmúlt napokban, a műszaki átadás során meggyőződtek róla, hogy a kivitelezők a vállalt munkát határidőre, jó minőségben elkészítették.
A nemzeti színű szalag átvágása után a vezetők ünnepélyesen elindították a védmű szegmenstábláit, ezzel hivatalosan is beüzemelték a térség árvíz elleni védelmét jelentő Kisdelta szükségtározót.
