Gál Tamás előadása a gyulai zeneiskolában
Fotó: Gyulai Implom József Általános Iskola
Ha ősz, akkor színház. Ha „implomos” színház, akkor Gál Tamás. A héten a legmagasabb szlovák színházi díjat első magyar nyelvű színészként elnyerő felvidéki művész immár hagyományosnak tekinthető előadásait tartotta diákjainknak szeptember 22-én a zeneiskolában.
Harmadik éve teljesít többszörös kulturmissziót a dramaturgiát is maga készítő színész. Ezekkel, a mai kor gyermekeinek nagy hozzáértéssel, szeretettel és alázattal átdolgozott darabokkal járja a magyar lakta területek általános és középiskoláit. Saját kamasz gyermekei adják az ihletet és a szigorú kritikai hozzáállást. Láthattuk már tőle Petőfi Sándor A helység kalapácsa című vígeposzát és Arany János Nagyidai cigányok című művét. Olyan sajátos értelmezést adott e patinás alkotásoknak, hogy vele együtt gyermekeink átléphettek téren és időn. Leporolta a műveket megtartva csodálatos nyelvüket, kidomborítva humorukat. Zenei betétekkel és ötletes jelmezekkel, díszletekkel tette még átélhetőbbé az előadásokat. Diákjaink együtt alkottak vele, aktív részesei voltak a műsornak: ha kellett táncoltak, énekeltek, szerepeket játszottak.
Ebben a tanévben először alsósaink is részesülhettek az élményből. Nekik a magyar népmesékből összeállított Azördögbe! című előadását hozta állandó partnereivel: színésztársával, feleségével, Kiss Szilviával és „Pintyő” Mester László népzenésszel. A kicsit önfeledt nevetése a legértőbb kritika volt. Mutatva, a mesék világa még mindig elvarázsolja őket! A felsősöknél megint nagy fába vágta fejszéjét. Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, avagy a dámák diadala a fársángon című darabja nehéz szövegével, témájával igazi kihívás volt. A művész szokásos természetességével, humorával, rögtönzéseivel áthidalta ezeket. Megint bevezette a gyerekeket egy olyan mű világába, ahol egyedül nem boldogulhattak volna. Nem úgy érezték, hogy egy érettségi tétel szinte kötelező unalma, hanem egy izgalmas történet fordulatai között járnak. Köszönet érte minden néző nevében!
A szervezőmunka Garami Veronika tanárnő érdeme, a helyszín pedig a zeneiskola kultúrát segítő hozzáállásának köszönhető.