a gyulavári kastélyban dr. Turcsán Zsolt köszöntötte a nyári egyetem résztvevőit
Fotó: Gyulai Hírlap – Csomós Éva
A SMART CITY: innovatív kutatási hálózatok fejlesztése Gyula és Salgótarján városokban elnevezésű projekt keretében szeptember 7–11. között megrendezett konferenciasorozat turizmussal és egészségturizmussal foglalkozó témáinak a Vigadó ad otthont, a mezőgazdaság és élelmiszeripar képviselőinek előadásai pedig a gyulavári kastélyparkban hallgathatók meg.
Az ötnapos rendezvénysorozat harmadik napján a gyulavári kastélyban főként a vadgazdálkodás jelentőségéről és lehetőségeiről tájékozódhattak az érdeklődők.
– Szeretnénk bevonni Gyula város összes vállalkozóját, aki termékével vagy szolgáltatásával érdeklődik a minőségi jelenlét iránt – mondta a Szent István Egyetem képviseletében dr. Turcsán Zsolt professzor, aki a projektismertetéssel egybekötött köszöntőjében azokról a távlatokról is beszélt, ahová e brand kialakulásával eljutni lehetséges.
A SMART CITY projekt megvalósítása során a résztvevők Gyula város vonzáskörzetében építenék ki a termékeikkel vagy szolgáltatásaikkal kiemelkedő minőséget jelképező márkaneveiket, mely segítséget nyújthat ahhoz, hogy a helyi élelmiszerekre, turisztikai, mezőgazdasági és egészségi szolgáltatásokra alapozott gazdaság folyamatosan fejlődjön.
Ehhez a fejlődéshez nélkülözhetetlen az üzleti, állami és nonprofit szféra együttműködése, ezért a projekt az önkormányzati, kutatási és felsőoktatási együttműködés mechanizmusának kidolgozását szorgalmazza. A program célja, hogy az egyetemi tudásközpontok megerősödjenek, kutatási eredményeik a gyakorlatba is átkerüljenek, és hasznosulhassanak mind az oktatásban, mind pedig a helyi gazdasági szektor tevékenységeihez kapcsolódva. E három szektor a rendezvénysorozat harmadik napján az erdészeti, vadgazdálkodási területen talált közös metszéspontot.
A vadgazdálkodás ökológiai jelentőségéről és a vadászat napjainkban betöltött gazdasági szerepéről a Magyar Vadászlap szakmai igazgatója, Németh Zoltán tartott előadást, majd egy rövid szünetet követően a Csongrád és Békés megyében lévő állami tulajdonú erdőterületek gondozója, a DALERD Zrt. (Dél-alföldi Erdészeti Zártkörű Részvénytársaság) képviselője osztotta meg a jelenlévőkkel a vadnövények termelésbe vonásának lehetőségeit, gyűjtésének és feldolgozásának szabályait.
Arról, hogy a Békés megyei vadgazdálkodás lehetőségei milyennek bizonyulnak az élelmiszer-előállításban, a délután során Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke fejtette ki nézeteit.
A program záró szakasza a gasztronómia és az élelmiszeripar jegyében telt. Pechtol Szabolcs, a Royal Hunting Kft. ügyvezetője előadásában arra kereste a választ, hogy a magyar lakosság étrendjében vajon miért nem szerepel nagyobb mennyiségben a vadhús. Az utolsó előadásban pedig a sertésfeldolgozási kapacitások fejlesztésének lehetőségeiről és a marketing fontosságáról hallhattak a jelenlévők, a Gyulahús Kft., mint tradicionális brand megközelítésében, napjaink fogyasztási igényeinek tükrében.
Egy jó brand ugyanis megnöveli egy termék vagy szolgáltatás piaci értékét, eladhatóságát, magasabb szintre helyezve az árfekvését. Gyula város helyzete ebből a szempontból szerencsés, hiszen több olyan országosan és nemzetközileg ismert termék és szolgáltatás létezik a városban, amely a gyulai szót nevében hordozva pozitív képzettársításra ösztönzi a fogyasztót.
