szentségi körmenet Nagyboldogasszony mennybevételéért gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Szentmisével és szentségi körmenettel ünnepelték Gyulán Nagyboldogasszony mennybevételét, amelyet a világon az V. század óta tartanak meg. Magyarországon István király avatta ünneppé augusztus 15-ét, a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepét. Az ünnepi hétvégének miserendjében több alkalommal is ellátogathattak a gyulai hívek a belvárosi és a németvárosi katolikus istenházába. A vasárnap délelőtti ünnepi misét a Gyulai Nádi Boldogasszony kegytemplomban dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök mutatta be.
Dr. Kiss-Rigó László: Nádi Boldogasszony, mi, magyarok ősanyánknak vallunk
A szentmisén dr. Kiss-Rigó László a Nagyboldogasszonyhoz szólva, a magyarokhoz, azon belül a Körös-vidék néphez való szoros viszonyát hangsúlyozta.
- Mi, magyarok ősanyánknak vallunk, mert első szent királyunk neked ajánlotta föl országát és népének sorsát. Őseink Szent Gellért vértanúnak, egyházmegyei védőszentjének és első püspökének buzdítására Nagyasszonyuknak neveztek, és legtöbb templomunkat neked szentelték. A te nevedet suttogták minden bajban, hozzád fohászkodtak minden szükségükben, mert tőled várták az oltalmat. Ez a város is a XIII. században neked szentelte első templomát. Az ország pusztulása idején, a török vészben, a te templomodat is romba döntötték. 1715-ben a téged tisztelő és szerető gyermekeid az elpusztult városba érve templomukat a nádasokban elrejtett, már csak szívükben élő Boldogasszonynak szentelték. Hozzád fohászkodtak, hazánk védőasszonya, akik már úgy tisztelt a Körös-vidék népe, mint Nádi Boldogasszony. Így most mi is újra meg újra eléd borulunk, hódolattal kérünk, nádasok népének boldogasszonya, magyar keresztény államiságunk ezredik évében – mondta a megyepüspök, majd áldást kért a Körös-vidéken élőkre és a távolról zarándoklókra.
A fohász után dr. Czirok Sándor köszöntötte a püspököt, majd röviden a Nádi Boldogasszony Kegytemplom történetét foglalta össze.
A zsoltárok és imák sorában Kovács Péter pápai káplán, gyulai esperes-plébános is beszélt: Lukács evangéliumából Szűz Mária mennybevételét idézte föl.
A liturgia után szentségi körmenet indult az oltáriszentséggel a belvárosi római-katolikus templom körül, amelyet a szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz, azaz Nádi Szűz Mária tiszteletére áldottak meg 1777-ben.
