keresztény csapatok kitörése a várból című csatajelenet
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A produkció alatt középkori muzsikától, puskaropogásoktól és kardcsattogástól zengett a tér minden szeglete, a csatatérről hatalmas füstfelhők szálltak tova, s a levegőt a küzdelem lőporos illata járta át. A mozgalmas eseményeket dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész, az Országgyűlési Múzeum igazgatója kommentálta.
A bemutató első részében azt láthattuk, hogyan csap le váratlanul a török elővéd a gyulai várba igyekvő utánpótlásra. Az előőrs feladata ugyanis az volt, hogy biztosítsa a terepet a fősereg számára, hiszen a Pertev pasa másodvezír által vezetett haderő ekkor már közeledett Gyula felé.
A küzdelmes csatározás közepette a lőporos szekér is felrobbant
A segélyszállítmány hadianyagot, lőport, élelmet és katonákat juttatott volna a gyulai várba, ezzel is felkészítve a keresztény erőket a közelgő csatára. Az erődöt körülözönlő törökök azonban megállították az erősítést. A küzdelmes csatározás közepette a lőporos szekér is felrobbant, gomolygó füstfelhőt hagyva maga után. A harcot követően a törökök megkezdték a holtak és a szekerek kifosztását.
Mindezt Kerecsényi László kapitány hadi népe sem tűrte tétlenül, így megpróbálták visszaszerezni a muníciót. Meglepetésszerűen törtek rá a kótyavetyébe belemerült törökökre. Több hullámban támadtak, míg végül sikerült legyőzniük az ellenfelet. Szerencséjük volt, hogy a fősereg ekkor még nem érte el a várost, hiszen a 30-40 ezer fős haddal, az akkori világ egyik legjobban képzett seregével szemben vajmi kevés esélyük lett volna. A csatajelenet végén a keresztény katonák láttak neki a zsákmányolásnak. Összeszedték a megmaradt szállítmányt, begyűjtötték a holtakat és a sebesülteket.
Ezúttal a törökök maradtak alul, vasárnap azonban fordul a szerencse. A rendezvény harmadik napján az 1566-os várostrom eseményei elevenednek fel, ahol azt is végignézhetjük, hogyan tűzi zászlaját a török a gyulai vár fokára.
