a gyulai képviselő-testület május 28-ai ülése a városháza dísztermében
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a Gyulai Határrendészeti Kirendeltség tavalyi évre vonatkozó tájékoztatóját, valamint a Gyulai Rendőrkapitányság 2014-es bűnmegelőző és bűnüldöző tevékenységéről szóló beszámolót. Kolysza Zoltán rendőrkapitány kiemelte: Gyulán az előző évekhez képest 31 százalékkal csökkent a bűncselekmények és a szabálysértések száma, továbbá javult a kapitányság nyomozati eredményessége.
Kolysza Zoltán: Gyulán az előző évekhez képest 31 százalékkal csökkent a bűncselekmények és a szabálysértések száma
A beszámolóból az is kiderül, a kiemelten kezelt bűncselekmények számának majdnem 74 százalékát a lopások teszik ki. Az alezredes úgy fogalmazott: a lakosok sok esetben hanyagul vigyáznak az értékeikre, az eltulajdonított tárgyak nagy része lezáratlan kerékpár vagy őrizetlenül hagyott telefon. Kolysza Zoltán a kapitányság drogmegelőző munkájával kapcsolatban megjegyezte: fő céljuk a keresletet visszaszorítása, ezért elsősorban a gyerekeket kívánják megszólítani kábítószer-ellenes programjukkal.
A grémium egyetértési jogával élve támogatta, hogy a Harruckern iskola művészeti, oktatási feladatait a 2015/16-os tanévtől a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola vegye át. Az átszervezésre azért volt szükség, mert a szakképzési feladatok július 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek át. Dr. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester hangsúlyozta: a lépéssel az alapfokú művészeti oktatás egységes szakmai irányítás alá kerülne Gyulán. A szakképzés helyszínéről még nem született megállapodás.
Az ülésen több, önkormányzati tulajdonú cég gazdálkodásáról is tárgyalt a képviselő-testület. A Gyulakonyha Nonprofit Kft. tavalyi évről szóló beszámolójában 437 millió 133 ezer forint bevétel, 428 millió 202 ezer forint költség, illetve ráfordítás, valamint 8 millió 669 ezer forint nyereség szerepel. A gazdasági társaság 2015-re vonatkozó üzleti terve 435 millió 816 ezer forint bevétellel, 432 millió 559 ezer forint költséggel, illetve ráfordítással és 3 millió 257 ezer forint terv szerinti eredménnyel számol.
A Gyulasport Nonprofit Kft. 97 millió 531 ezer forint bevétellel, 92 millió 224 ezer forint költséggel, illetve ráfordítással és 5 millió 307 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet. A cég idén 87 millió 514 ezer forint bevételt, 87 millió 514 ezer forint kiadást tervez, és 0 forint terv szerinti eredménnyel számol. A városatyák a gazdasági társaság élére Kertes Istvánt választották meg, megbízatása 2020. június 30-ig szól.
A Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. tavaly 61 millió 233 ezer forint bevételt, 60 millió 451 ezer forint költséget, illetve ráfordítást, valamint 745 ezer forint nyereséget könyvelhetett el. A cég idei évi üzleti tervében 55 millió 740 ezer forint bevétel, 55 millió 740 ezer forint kiadás és 0 forint terv szerinti eredmény szerepel.
A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. 288 millió 041 ezer forint bevétellel, 287 millió 675 ezer forint kiadással és 356 ezer forint nyersséggel zárta a tavalyi évet, míg idén 258 millió 678 ezer forint bevétellel, 257 millió 238 ezer forint kiadással és 1 millió 440 ezer forint terv szerinti eredménnyel számol.
A képviselő-testület 16 millió 265 ezer forint keretösszeget szavazott meg a városi belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint a szökőkutak üzemeltetésére, karbantartására és az ezekkel kapcsolatos beruházásokra. Emellett a grémium további 10 millió forintot csoportosított át a körzetekben felmerülő, szakfeladathoz kapcsolódó problémák megoldására.
A tanácskozáson módosították a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló rendeletet. Idén jelentős változások várhatók az ágazatban, hiszen egy nemrégiben született kormányrendelet nyomán a háztartásokra is kiterjesztik a szelektív hulladékgyűjtést.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetője kifejtette: Gyulán július 1-jétől vezetik be a házhoz menő szelektívhulladék-gyűjtési rendszert. A műanyag, a papír- és a fémhulladékot havonta egy alkalommal gyűjtik majd össze. Az ügyvezető Mittag Mónika kérdésére azt is elmondta: a lakosságot a háztartásokba eljuttatott értesítőkben tájékoztatják.
A grémium egyhangúlag fogadta el a gyulai önkormányzat 2015–2020-ra vonatkozó gazdasági programját. A hosszú távú fejlesztési elképzeléseket tartalmazó terv elkészítését a helyi önkormányzatokról szóló törvény írja elő. Dr. Görgényi Ernő kiemelte: a program az előző évek fejlesztéspolitikájára épít, és a turizmus továbbra is kiemelt gazdasági ágazatként szerepel benne.
Dr. Görgényi Ernő: az önkormányzat 2015–2020-as gazdasági programja az előző évek fejlesztéspolitikájára épít
Bod Tamás (Együtt, MSZP) a téma kapcsán megjegyezte: az M44-es út megépítése önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a térség tovább fejlődjön. A képviselő azt is mondta: hosszú távon nem tartja „piacbarát megoldásnak” a Gyulahús Kft. önkormányzati tulajdonlását.
Dr. Görgényi Ernő elmondta: a gazdasági programban az útfejlesztés mellett az ipari parkok kialakítása is hangsúlyos szerepet kapott. A polgármester válaszában arra is kitért: a húsipari ágazatban jelentős fejlesztés várható. Mint fogalmazott, bizakodásra adhat okot, hogy a szakma szerint a Tiszántúlon is szükség van egy nagy vágóhídra. A polgármester hozzátette: Gyulán minden lehetőség adott ahhoz, hogy megvalósulhasson az említett nagyberuházás. Azt is megjegyezte: a világ számos pontján működnek sikeresen olyan cégek, amelyek részben vagy egészben állami tulajdonban vannak.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) szerint a schengeni határ kitolódásával megnőne a 44-es gyorsforgalmi út jelentősége. Mint kifejtette, a határ menti térségek együttműködése nyomán munkahelyteremtő beruházások valósulhatnak meg mindkét oldalon.
A képviselő-testület Farkas Mihály utcára nevezte át a Gyulaváriban található Rajk László utcát. A változtatásra azért volt szükség, mert a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében közterület, közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. A gyulai utcaneveket szakértőkből, történészekből álló ad hoc munkacsoport vizsgálta át. Az utcát a Gyulavári Részönkormányzat javaslata alapján nevezték el az 56-os gyulai mártírról.
A grémium módosította az általa adományozható elismerésekről szóló rendeletet. Ez alapján a Gyula Városért kitüntető cím ezentúl nem Gyulán tevékenykedő természetes személynek is odaítélhető.
Megvizsgálva a központosított közbeszerzési rendszerhez való csatlakozás feltételeit és az elérhető megtakarítás mértékét, a képviselő-testület úgy döntött, a gyulai önkormányzat a továbbiakban e rendszeren keresztül szerzi be az üzemanyagot.
A grémium döntése értelmében a gyulai önkormányzat tulajdonába került Koszta Rozália Földosztás című olajfestménye. A képet a korábbi tulajdonos, a Magyar Szocialista Párt helyi szervezete térítésmentesen ajánlotta fel a városnak, hogy megóvja annak állagát.
Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött a Gyula Televízióval 2019. április 30-ig. A szerződésben szereplő 18 millió 360 ezer forint fedezetét a 2015. évi költségvetés tartalmazza.
A grémium arról is döntött, hogy a város pályázatot nyújt be a Bajcsy-Zsilinszky úti óvoda felújítására és bővítésére. Az igényelhető támogatás 30 millió forint, a szükséges önerő 12 millió 475 ezer forint. Utóbbit az idei költségvetés tartalékkeretéből biztosítaná a gyulai önkormányzat.
Dr. Görgényi Ernő kitért rá, hogy az 1960-as években épült óvodában fennállása óta nem volt nagyobb felújítás, átalakítás. A városvezető arról is beszélt, hogy az intézmény jelenleg 96 százalékos kapacitással működik. Az óvodaépületben hőszigetelnék a külső homlokzatot, kicserélnék a külső nyílászárókat, a tetőcserepet, tetőlécezést és a belső burkolatot, korszerűsítenék a fűtést és a villamoshálózatot. Az új épületrészben vizesblokkot és egy új tálalókonyhát is kialakítanának.
A képviselők arra is rábólintottak, hogy a gyulai önkormányzat pályázatot nyújtson be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz a Fogyasztóbarát Település cím elnyerésére. A tárca azoknak a településeknek ítéli oda az elismerést, amelyek hozzájárulnak a fogyasztóbarát szemlélet általánossá válásához és a fogyasztók helyzetének javításához.
Kónya István (Fidesz) kiemelte: a cím elnyerésének elsősorban marketingszempontból lehet jelentősége. Az alpolgármester hozzátette: eddig mindössze tíz település kapta meg az elismerést. Békés megyében Gyula lehetne az első olyan város, amelyet elismernének a titulussal, településünk 2019-ig viselhetné a címet.
A grémium az idei évi költségvetésből, a tartalékkeret terhére 4 millió forintot biztosított a Szent István Egyetemmel közös, innovatív kutatási hálózatok fejlesztését megcélzó pályázatának önerejére. A projekt keretében a helyi élelmiszerekre alapozott egészség- és gazdaságfejlesztési brandet építenének ki Gyulán.
A képviselő-testület döntése nyomán még idén szeptemberben felújíthatják a gyulai vár udvarának burkolatát. Dr. Görgényi Ernő emlékeztetett rá: Balogh Lajos (Fidesz) felvetésére nemrég felvették a kapcsolatot a kivitelezővel. Az önkormányzat álláspontja szerint a burkolat azért ment tönkre tíz év alatt, mert a cég helytelenül választotta meg a kő típusát.
A kivitelező hosszas egyeztetés után vállalta, hogy új, időtálló burkolatra cseréli a régit, a beruházás az előzetes számítások szerint 15–20 millió forintba kerülne. Mivel a város ragaszkodott hozzá, hogy jó minőségű bazalttal fedjék le az udvart, a többletköltségeket, azaz 4 millió forintot az önkormányzatnak kell állnia. A polgármester hangsúlyozta: a megállapodással elkerülhető a két fél közötti peres eljárás megindítása.
A grémium 800 ezer forinttal támogatta a Közép-békési Centrum települései, Békéscsaba, Gyula és Békés által szervezett nyári sportrendezvényt. A diákoknak szóló sporteseménynek a három város rotációszerűen biztosít helyszínt.
Az önkormányzati kötvény terhére a városatyák 250 millió forint önerőkeretet biztosítottak fedezetként az Almásy-kastély felújítási munkálataira. A ráfordítás előfinanszírozásként szolgál, az állam később megtéríti az összeget. Dr. Görgényi Ernő elmondta: a többletforrást a kastélyban talált leletanyag restaurálására fordítják.
A testület zárt ülésen döntött az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjének kinevezéséről. Az intézmény élére dr. Regősné Szabó Irmát választották meg.
