Fiatalok tanácskoztak a sajtóról
Fotó: Gyulai Hírlap – Fekete Cintia
Az internet már a spájzban van! Na meg a toaletten, és már trónolás közben sem szokás nyomtatott újságot olvasni – többek között erről is szó esett azon a tanácskozáson, melyet az Európai Ifjúsági Hét keretében rendeztek meg Gyulán. A Gyulai Ifjúsági Központ által életre hívott Ifjúsági Média Műhelyben a fiatalok a Gyulai Hírlap, valamint a BékésIfi.hu képviselőit köszönthették köreikben, akiktől azt is megtudták, hogyan áll össze egy újság a hivatásos sajtó berkeiben.
A diskurzus java az offline és online újságírás körül forgott. A tanácskozást Ament Balázs, a GYIK irodavezetője moderálta, aki egyebek mellett egyik alapítója, korábbi főszerkesztője Szeged egyik legolvasottabb online magazinjának, a PartyPonty-nak. A találkozón Mocsár-Pörjés József, a Gyulai Hírlap főszerkesztője, Durkó Zsolt, a BékésIfi.hu felelős kiadója és Szász Attila, a BékésIfi.hu főszerkesztője voltak jelen.
A diákok helyzetjelentéseiből az iskolai médiafelhozatalról kaptunk képet. Eszerint, kb. 4-5 gyulai suliban működik rádió, melyek mindegyike tematika nélkül játszik az óraközi szünetek adta műsoridővel, s egyik sem igen több egy-egy baráti klikk zenei ízlésének szócsövénél. Az iskolai lapok esetében valamivel jobb a helyzet – legalábbis, ami a diákok lelkesedését illeti. Leginkább az Erkel Gimnáziumban „megjelengető” Szemfüles és a Göndöcs középiskolai Firka voltak a rögtönzött analízis tárgyai. Mindkét részről hasonló nehézségeket említettek meg, melyek között a tartalmi ellenőrzés mértéke, a szerkesztőség alacsony létszáma, valamint a szórványos megjelenés állt az első helyeken.
Balássy Fanni: Kevesen vagyunk, de lelkes a csapat
A Szemfüles két oszlopos tagja is jelen volt az eszmecserén. Balássy Fanni főszerkesztő és Szekeres Balázs, a lap egyik írója optimistán látja a jövőt. Mint mondták, bár kevesen vannak, csapatuk lelkes és igyekeznek érdekes rovatokkal megtölteni a lapot. Rendezvényekről, versenyekről, aktuális filmekről, albumokról, könyvekről írnak, ám jövőre új rovatokat és több megjelenést szeretnének, hiszen teli vannak ötletekkel.
Mocsár-Pörjés József a Gyulai Hírlap bemutatása után az általában vett offline sajtó olvasottságának csökkenő tendenciájáról tett említést. A téma kapcsán azt is megjegyezte, hogy ma már sokkal izgalmasabb online újságot csinálni. Mint hangsúlyozta, ennek egyik oka az azonnali visszajelzés, ami segít az olvasói igények minél szélesebb körű kiszolgálásában.
Mocsár-Pörjés József: Ma már sokkal izgalmasabb online újságot csinálni
Az újság tartalmát érintő kérdésre válaszolva, a főszerkesztő kifejtette, a Gyulai Hírlap szerencsés helyzetben van, hiszen a városban rengeteg esemény történik. A diákoknak azt javasolta, hogy próbálkozzanak meg a témaújságírással - aminek lapunk is egyre nagyobb hangsúlyt szentel - hiszen izgalmasabbá és színesebbé teheti az újságot. Mocsár-Pörjés József végül szerkesztőségbejárásra invitálta az ifjakat, hogy megismerhessék a sorok mögött megbúvó munkát és arcokat.
- Hiszen a ti korotokban a kapcsolatépítés nagyon fontos – ezt már Durkó Zsolt tette hozzá, aki az előtte szólóhoz csatlakozva, kulisszák mögötti látogatásra hívta a diákokat. Durkó Zsolt azt is elmondta, hogy a BékésIfi.hu-nál gyakorta jelentetik meg fiatal újságíró-palánták írásait.
Szász Attila és Durkó Zsolt
A BékésIfi.hu témaválasztással kapcsolatos gyakorlatairól Szász Attila osztott meg néhány gondolatot. Mint mondta, ők egy tesztidőszak során mérték fel a fiatalok érdeklődési köreit. Szász Attila kiemelte, mivel célközönségüket középiskolások alkotják, így a Facebookon is jelen vannak, ahonnan rengeteg hasznos visszajelzést kapnak.
A résztvevők arról is szót ejtettek, hogy az internet térhódítása egyre inkább kiszorítja látókörünkből a nyomtatott újságot. Azzal, hogy a tabletek és okostelefonok révén akárhová magunkkal vihetjük a világhálót, gyakorlatilag már a mellékhelyiségben sincs feltétlen létjogosultsága az offline-nak.
Nem nagy titokról hullott le a lepel, amikor kiderült, hogy a fiatalok nem nagyon olvasnak nyomtatott sajtót. Elmondásuk szerint, ezt nem a pénz, hanem a kevésbé látványos és színes megjelenés indokolja. „A neten több a fotó, meg videók is vannak” – mondták szinte egyszerre a diákok.
Pozitív viszont, hogyha más nem, legalább az interneten érdeklődnek a hírek után. A fiatalok egy része azt mondta, többnyire egy-két bevált portálhoz ragaszkodva szemezget az olvasnivalók között. A csapat másik fele viszont nem így jut el az őt érdeklő hírekhez: ők a Facebookon keresztül találnak rá a kíváncsiságukat felkeltő írásokra. Az „arckönyvet” tehát nemcsak ismerkedésre, selfie-posztolásra, meg „vacsifotó” megosztásra használja a jövő generációja, hanem tájékozódásra is.
Az offline olvasottságának csökkenése nemcsak a fiatalok körében jellemző. Az online világ egyre több embernek válik izgalmasabbá, a valóban színesebb, látványosabb és dinamikusabb fotó- és videodömping, na meg az ezerféle más lehetőség miatt, melyeket, ha akarnánk, sem tudnánk megvalósítani egy nyomtatott papíron. A fentiek alapján viszont nagyon úgy tűnik, hogy ebben az egyre inkább „elinternetesedő” médiavilágban, a Facebook és a hozzá hasonló közösségi oldalak igenis hatékony kommunikációs csatornák a sajtóorgánumok és a felnövekvő nemzedék között.
