Képünk Illusztráció
Fotó: Gyulai Hírlap – Fekete Cintia
„Lájk”, „selfie”, „üzenőfal”, „posztolás”. Ugye ismerősen csengenek a szavak? A Facebook nevű világhírű internetes közösségi oldal révén még azok is ismerhetik e kifejezések jelentését, akik nem regisztrált felhasználói a site-nak. Ez még nem is lenne probléma, ám az igen, hogy a fiatalok túl sokat csüngnek a neten, és a Facebookon. Főzés közben, nyaralás során, buszon ülve, sétálva, reklám alatt, iskolában és még sorolhatnánk azokat a helyeket és pillanatokat, melyekben az ifjak nagy része pötyög, böngészik és posztol, ahelyett, hogy a valóságban élne.
Az „arckönyv” 2004-es indulása után az emberek hamar ráharaptak az új lehetőségre, így a Facebook „pillanatok alatt” hódította meg a világot, és főleg a fiatalságot. Mára a Föld lakosságának 18 százaléka, Magyarországon pedig 4,8 millió ember használja az oldalt. Bár úgy tűnik, hogy az újdonság ereje kezd alábbhagyni és az ifjabb generáció egy része már le is lépett az oldalról, vannak, akik még mindig irreálisan sok időt töltenek „facebookozással”.
Facebookfüggőség és én? teszt
A túlzott Facebook-használat viszont negatív hatással lehet napirendünkre, életünkre. Ezt a depedenciát már különféle tesztekkel is mérhetjük, melyekhez hasonlóval nemrégiben – az április 13-án megrendezett mentális egészségszűrő napon – a gyulai fiatalok is találkozhattak.
- Ez a 20 kérdésből álló teszt azt méri fel, hogy mennyire befolyásolja a fiatalok mindennapi életét a facebookozás. A függőség ugyanis leronthatja a teljesítményt, a tanulmányi eredményeket, a családi és baráti kapcsolatokat, és hatással lehet a viselkedésre. Ez kialakulhat akkor, ha hazaérve a gyermek első dolga, hogy bekapcsolja a gépet, általában minden mást háttérbe szorít, a monitor előtt eszik és gyakorlatilag a Facebookon él – tájékoztatta lapunkat a Facebook-függőség jeleiről és következményeiről Rozek Anikó, az Egészségfejlesztési Iroda munkatársa.
Képünk a mentális egészségszűrő napon készült
Rozek Anikó lapunknak elmondta, a teszt eredménye egy iránymutató, melyből kitűnik, hogy átlagos vagy függő felhasználóról van-e szó. A kérdőíven maximum 100 pontot érhettek el a diákok. 49 pontig normál értékről beszélhetünk, míg 50 felett a pontszámokkal együtt az addikció foka is nőtt. A teszt a 80 és 100 pont között elért kitöltőket sorolja a legveszélyeztetettebb kategóriába. Rozek Anikó hangsúlyozta, a magas pontszámot szerző diákokat mentálhigiénés szakemberhez vagy pszichológushoz irányítják tovább.
Rozek Anikó hozzátette, a beszélgetésünk pillanatáig kitöltött tesztek között szerencsére nem a kiugró eredmények voltak többségben, ám mintegy 10 gyulai gyermeket már biztosan szakemberhez kell küldeniük.
