Kétségkívül impozáns előadásnak lehetett tanúja a közönség, amikor a Gyulai Várszínház műsorában, W. Shakespeare Hamletjét a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2010-2015-ös évfolyam hallgatói adták elő a tószínpad környékén. Nem véletlen a helyszín meghatározása, ugyanis a harmadikos színművészhallgatók nem „ragaszkodtak” egy színpadhoz, sőt, a darab során a szereplők a közönséget is más és más helyszínekre invitálták.
A Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezésében megvalósuló átdolgozás a tószínpadon kezdődött, ahol a színészeken kívül a publikum is helyet kapott. Onnan láthatták, ahogyan az izgalmas és látványos képi világban bővelkedő darab hol a deszkákon, hol a tó vízében, máskor meg a parton vagy a székek között folyik. Ilyen egyedi rendezésben nyilvánvalóan az sem volt furcsa, hogy a szerepek is folyton cserélődtek.
A másfél órás felvonást Hamlet monológja törte meg, amelyet már a vár előtt lévő lovas szobor előtt láthatott a nagyérdemű. Az előadás következő részében újra helyváltoztatásra kényszerült a színházlátogató, és már a megszokott nézőtérről nézte tovább a színpadon, csónakban, vízibiciklin és a vízben történő cselekményeket. A díszletet és jelmezt senki sem hiányolta, a különleges előadás anélkül is feledhetetlen élményt nyújtott a közönségnek.
Marton László, Hegedűs D. Géza és Forgács Péter, az egyetem osztályvezetői és tanítványaik – Bach Kata, Csapó Attila, Janka Barnabás, Mészáros Blanka, Szabó Erika, Tóth András, Tóth János, Vecsei Miklós, az ifjabb Vidnyánszky Attila, Zoltán Áron és Zsigmond Emőke – kitettek magukért, bizonyítva: halhatatlan a magyar színjátszás.
