Az emléktáblát dr. Görgényi Ernő, dr. Hóvári János és dr. Téglás Gyula leplezte le
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dr. Görgényi Ernő a Véggyulavár ostroma című elbeszélő költeményből vett idézettel kezdte ünnepi köszöntőjét. Kiemelte, hogy ma már nem is tűnik különös ténynek, hogy Gyula végvár volt, de anno a történelmi Magyarország közepén helyezkedett el.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere és Varga Zoltán, Szigetvár alpolgármestere
– Nándorfehérvár elestével drasztikus változások következtek be a török elleni harcokban. A legdélebbi védvonal, már nem óvta az ország belsejét, Gyula pedig az ország szélére került. Ennek a felelevenítése talán azért fontos, hogy jobban megérthessük azt a hősies küzdelmet, amelyet a gyulai vitézek folytattak, azt a bátorságot, ahogy szembeszálltak a túlerővel. A török haderő nagysága körülbelül harmincezer főre volt tehető, amíg a védők, a legoptimistább becslések szerint sem lehettek többen kétezer főnél, mégis kilenc héten keresztül hősiesen helytálltak. Amikor már csak a belső vár állt, Kerecsényi alku pozícióba került: napokig, akár hetekig tarthatták volna az erődítményt, így a törököknek is volt veszítenivalójuk. A gyulai kapitánynak egyetlen reális célja lehetett, a veszteségek minimalizálása, a társai megmenekítése – mondta.
Dr. Hóvári János, a Zrínyi bizottság elnöke
A polgármester elmondta, hogy nem olyan jól dramatizálható a történet, mint amikor valaki hősi halált hal, de így sem szabad megfeledkezni róla. Szívünkben őrizzük a várvédők emlékét, ezért is lehet az, hogy több utca is a vitézek nevét viseli, de konferenciák, programok és kutatómunka is az emlékezést szolgálják.
Dr. Hóvári János, a Zrínyi bizottság elnöke azt mondta, hogy igazságot szolgáltatunk Kerecsényinek. A vár átadása után a törökök a kivonulókra rontottak, Kerecsényit pedig vasra verve vitték Nándorfehérvárra, ahol később kivégezték. A kortársak felrótták a kapitánynak, hogy nem küzdött az utolsó pillanatig, de közben elhallgatták, hogy kilencheti ostromot Gyulán kívül a korban egyetlen vár sem állt volna ki.
Dr. Téglás Gyula kifejtette, hogy a mai honvédség önazonosságtudatának kifejlesztésében és fenntartásában, nagyon fontos szerepet játszik a végvári korszak. Az egyik ok, a vitézek össztársadalmi szerepe, a másik pedig a hősi helytállás. Az a korszak, még nem az állandó hadseregek korszaka volt, de szükség volt egy rétegre, amely mindig alkalmasak a fegyverforgatásra. A végsőkig való kitartás példaértékű volt a későbbi katonák számára.
A köszöntőbeszédek után dr. Görgényi Ernő, dr. Hóvári János és dr. Téglás Gyula leplezték le az emléktáblát a vár falán. Az ünnepség végén, az emlékezés jegyében a város önkormányzata és gyulai szervezetek helyeztek el koszorúkat a táblánál.
Az ünnepség végén koszorúkat és virágokat helyeztek el az emléktáblánál
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
