Tárlatvezetés az Almásy-kastély Látogatóközpontban
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
– Az első adataink szerint mintegy kétezren fordultak meg szombaton este az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. által üzemeltetett kiállítóhelyeken. A leglátogatottabb az Almásy-kastély, illetve a vár volt, de sokan nézték meg az Erkel Ferenc Emlékházat, a Ladics-házat és a Kohán Képtárat is. Sok turista időzítette a kiállítóhelyek megtekintését erre az estére, de nagy örömünkre a gyulaiak is felfrissítették korábban szerzett élményeiket. Fontos megemlítenem, hogy bár idén belépőt kellett vásárolniuk az érdeklődőknek, ingyenes Dotto-járatokkal segítettük az eljutásukat egyik intézményből a másikba, és díjtalanul látogatható programelemekkel is készültünk a kastélynál és a várnál – tájékoztatta lapunkat Fábián Tamás, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.
A látogatók az Almásy-kastély pincéjébe is beleshettek
A kastélyban akár egyedül is megtekinthették az érdeklődők a kiállítást, de több tárlatvezetést is tartottak. Lehetőség volt árnyjáték kipróbálására, valamint a pincébe is lemehettek a látogatók. A várban bárki megtudhatta, hogy mi volt a divat ötszáz évvel ezelőtt, és bárki felpróbálhatta a reneszánsz kori ruhakölteményeket, a toronyból körbetekintve pedig a város történetéről hallhattak érdekességeket a vendégek.
Az egyik legizgalmasabb programon a Ladics-házban vehettek részt a múzeumlátogatók, ahol az épület történetének egy nagyon érdekes szegmenséről mesélt Kocsis János, a Tourinform iroda idegenvezetője.
A Ladics-jáz udvarán zenei programmal várták az érdeklődőket
– Nagyon értékes hagyatékot tekinthetünk meg itt, hiszen Magyarországon nincs még egy olyan egyben tartott, helyben megőrzött polgári családi hagyaték, mint a Ladics-házé. Miért kapta a mostani tárlat azt a nevet, hogy Szellemhistóriák a Ladics-házból? Három generáció után, 1978-ban két öreg Ladics leült az asztalhoz, hogy megbeszéljék, mit csináljanak, lévén mind a ketten gyermektelenek, ha meghalnak, az unokatestvérek gyermekei elherdálnak mindent. Másnap bementek a tanácselnökhöz, hogy az ingatlant mindenestül a városnak adják, ha múzeum lesz belőle. A város belement, átvette a hagyatékot, tisztességesen gondoskodtak a két Ladicsról, közben már dolgoztak a muzeológusok. Számba vettek mindent, volt olyan, hogy késő estig dolgoztak a házban. Az egyik történet úgy szól, hogy az egyikük hazaindult, becsukta az ablakokat, és lekapcsolta a villanyt, de valami nyöszörgésfélét hallott. Visszament, és látta, hogy nyitva van az ablak, és a villany is égett. Újra becsukott, és lekapcsolt mindent, majd hazaindult. Másnap a kollégájának mondta, hogy rossz érzés fogta el, amikor este hazament, amire ő helyeselt, mivel hasonló dolgot tapasztalt – mondta.
Az Erkel Ferenc Emlékházban Németh Csaba történész mesélt a zeneszerzőről
Kocsis János elmondása szerint az 1900-as évek elején a Ladicsok elutaztak pár napra, de otthon hagytak egy oldalági nagynénit, akit azelőtt vettek magukhoz. Az asszony fogyatékos volt, így a szolgálóra bízták, hogy vigyázzon rá. Mire hazaértek, meghalt, így meglehet, hogy az ő szelleme járja be a házat.
Az Erkel Ferenc Emlékházban a zeneszerző sakkmúltját ismerhették meg az érdeklődők, míg a Kohán Képtárban befejezhették a festő „félig kész” festményeit.
– Nagyon örültünk, hogy most van a Múzeumok Éjszakája. Többször jártunk már a városban, így nagyjából ismerjük a szépségeit, de a múzeumok közül eddig csak a várban jártunk. A kastélyt már bejártuk, az Erkel-házba mindenképpen elmegyünk, de lehet, hogy újra meglátogatjuk a várat is – fejtette ki egy a városban nyaraló férfi, aki a családjával vett részt a programon.
– Pozitív visszajelzéseket kaptunk azoktól a helyi vállalkozóktól, akik a Múzeumok Éjszakáján a rendezvényeink kiegészítésére szervezték szolgáltatásaikat. Feladatunknak tekintjük, és folyamatosan dolgozunk is azon, hogy a gyulai kisvállalkozások is profitáljanak kiállítóhelyeink népszerűségéből – mondta Fábián Tamás.
