Koncert a gyulai Almásy-kastély kápolnájában
Fotó: Incze László
A kastély ugyan már március közepétől fogadja vendégeit, de nyilvános zenei eseményt csak április 24-én este tartottak először a frissen felújított épület falai között. Az egykori főúri épület kápolnája is számos alkalommal volt már korábban zenei események színhelye, mint ahogy azt Dombi Ildikó, a látogatóközpontot üzemltető cég ügyvezetője a koncert kezdete előtt elmondta, még maga Erkel Ferenc is megfordult benne. Éppen ezért, a koncerthagyomány ápolásaként ezentúl a kápolnában számos klasszikus zenei esemény lesz hallható.
Dr. Varga Laura fuvola- és Vizsolyi Lívia fagottművész
Elsőként a dr. Varga Laura fuvolaművész, Vizsolyi Lívia fagottművész és Klebniczki György zongoraművész alkotta Trió Classic Szeged állt a kápolna közönsége elé, hogy zenei korszakokat átívelő, de főként barokk szerzők műveit szerepeltető estjükkel nyűgözzék le a jelenlévőket.
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának (SZTE) tanárai jó pár éve játszanak együtt, rendszeresen koncerteznek is közösen, sőt, az elmúlt év során lemezük is megjelent, de a Trió Classic Szeged nevet kifejezetten a gyulai koncert kedvéért vették fel. A 18 órakor kezdődő műsorukat a francia François Couperin 5 tételéből álló kamaraművével indították, majd az olaszos mentalitású, ám német nemzetiségű Georg Philipp Telemann 3000 műből álló életművéből választott 3 tételes darabot játszották, a szerzőre oly jellemző előkelő, ám könnyed stílusban. A Couperin művéből áradó életszeretet tovább folytatódott, noha a harmadikként bemutatott művel az előadók ismét visszatértek a francia barokkhoz. Jean-Philippe Rameau hangszeres művei mellett számos operát és balettet is jegyez, de zeneelméleti íróként is az utókor emlékezetében maradt. A rendkívül virtuóz műveket komponáló Rameau negyedik koncertjének 3 tétele csak nemrég került a Trió Classic Szeged műsorelemei közé, a kreatív zenészek pedig az eredetileg csellóra írt részeket fagottal helyettesítették.
Ezt követően az eredetileg is fuvolára íródott Bach h-mol szvit volt hallható dr. Varga Laura és Klebniczki György előadásában. Az Artisjus-díjas fuvolaművésznő 2002 óta oktat fuvolát a SZTE Zeneművészeti Karán, 2007-től docensként, de korábban két éven át a Kínai Filharmonikus Zenekar első fuvolista szólamvezetője is volt.
Klebniczki György zongoraművész
A duó játékát zongoraszóló követte. A szintén Artisjus-díjas Klebniczki György zongoraművész nemcsak a SZTE Zeneművészeti Karának oktatója, hanem kamaraművészként és szólistaként is gyakorolja zongoraművészi tevékenységét, s mint ahogyan az este során kiderült, zeneszerzőként is tevékenykedik. A gyulai koncert során az olasz Domenico Scarlatti g-dúr szonátáját játszotta el a lelkes közönségnek. A Bach és Händel mellett a barokk muzsika legnagyobb alakjának tartott Scarlatti vezette be a zongorabillentyűzet teljes használatát, virtuozitást megkövetelő, briliáns futamokat jegyző mintegy 500 szonátája pedig a ma zongoraművészeinek is kihívást jelentenek.
Az est műsorvezetői feladatát is ellátó Vizsolyi Lívia fagott művész a SZTE Zeneművészeti Karának docense, a Szegedi Szimfonikus Zenekar fagott-szólamvezetője, szólista, valamint a Salieri kamarazenekar tagjaként számos bel- és külföldi siker részese, több CD-felvétel közreműködője. A művésznő a barokktól elrugaszkodva a XIX. században született osztrák Fritz Kreisler hegedűre szerzett La Précieuse művének fagott átiratában mutatta meg hangszerének sokoldalúságát, majd Francis Xavier Richter kamaraszonátájából hangzott el 3 tétel. A közel másfél órás koncert Bach legidősebb fia, Wilhelm Friedemann Bach szerzeményével zárult.
A különös atmoszférájú helyszín hamarosan újabb komolyzenei hangverseny helyszínéül szolgál.
