Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Hugo Hartunk Piroskáját eredetileg Katalinnak hívták

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Magyari Barna • KULTÚRA • 2015. október 12. 11:00
Hugo Hartunk Piroskáját eredetileg Katalinnak hívták
Németországi sikertörténetet mutattak be a gyulai könyvtárban
Hugo Hartunk több mint 30 világsikerű könyvet írt, ezek közül a Piroschka a legvékonyabb és legismertebb is. Volt időszak, amikor Németországban többen olvasták, mint a bibliát. Ezt Tóth Imre, gyulai születésű, egri református lelkész mondta október 9-én este a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartott könyvbemutatón.
____Eredeti-DSC09930.JPG

Képünkön (balól jobbra): Tóth Imre református lelkész és Berta János író 

Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs 

A megjelenteket Dézsi János könyvtárigazgató köszöntötte, megemlítve: már a könyvheti rendezvényekkor különleges megkeresés érkezett egy érdekes történetről, mely egy alföldi magyar lányhoz fűződik. Így köszönthették most a témában Berta János írót és Tóth Imre református lelkészt.

Németországban Piroschka néven kultusza van egy fiatal alföldi lánynak, Magyarországon szinte alig ismeri valaki a történetét. Hugo Hartung ismert német író regényt írt róla, a közelmúltban pedig Berta János ragadott tollat, hogy utánajárjon a sikertörténet hátterének.

 

A gyulai könyvtár közönsége a regényből készült filmbe is belenézhetett

Berta János elmondta: Hugo Hartung 1954-ben írta meg a Piroschka című regényét. Egy évvel később megfilmesítették a művet, tehát idén van a film 60. jubileumi évfordulója. Az viszont gond, hogy magyar nyelven mindmáig sem szinkront sem feliratot nem kapott, így a magyarországi nézők nem láthatták.  Most a gyulai könyvtár közönség bepillantást nyerhetett a filmbe, s a látottakat Berta János kommentálta. Az író elmondta azt is, német feleségével többször jártak Magyarországon, de az elején többnyire csak Sopronban, Budapesten és a Balatonnál. A felesége igazi magyar vidéket akart látni, így jutottak el Székkutasra is, ahol a Pirochka cselekménye játszódik.

Tóth Imre bő két évtizeden át székkutasi lelkészként tevékenykedet, így jelentős kutatást végzett a témában. Hugo Hartung 1922-ben 19 évesen hosszabb időt töltött Székkutason. Regényében azt írja, hogy Piroska az állomásfőnök lánya. Sikerült is felkutatni, hogy 1922-ben ki dolgozott a településen állomásfőnökként, ám neki nem volt lánya. Végül sikerült kideríteni, hogy azt a lányt, aki iránt az író szerelemre lobbant, nem is Piroskának, hanem Katalinnak hívták, s a gyógyszerész lánya volt, csak tapintatból fogalmazott másképp az író. Tóth Imre kitartásának köszönhetően személyesen is találkozott Katalinnal, aki akkor már több mint 90 esztendős volt, de szívesen beszélt a német íróval kapcsolatos élményeiről, leveleket, fényképeket is mutatott. Hiszen 1922 után több mint 33 évvel Katalin és Hugo Hartung újra találkozott egymással, amikor az író immár feleségével tért vissza Magyarországra.

Az érdekességekben bővelkedő eseményen azt is megtudtuk, hogy a székkutasiak az elején nem rajongtak a Piroschka regénnyel kapcsolatos történetekért, ma viszont már a településen szobra van Hugo Hartungnak.

Az irodalmi rendezvény végén Kuti Csaba, volt székkutasi lakos a saját maga által termelt és palackozott jó minőségű tokaji borokkal ajándékozta meg az előadókat, majd pedig a könyvtár földszinti előadótermében borozásra invitálta a közönséget.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)