a 60 éve érettségizett fiúosztály és kovács istván tanár úr
Fotó: Gyulai Hírlap – Fekete Cintia
60 éves érettségi találkozóra gyűltek össze az Erkel Ferenc (Általános) Gimnázium 1955-ben végzett leány és fiúosztályának (IV.B és IV.A) diákjai július 25-én. Az összejövetel résztvevői egykori iskolájuk (ma Karácsonyi János Katolikus Gimnázium) falai között idézték fel a szép diákéveket.
A fiúk osztályfőnöke dr. Deméndi Sándor volt. A IV.A két diákja, dr. Magosi István ésJámbor István, néhány kedves történetet osztott meg lapunkkal, melyekből kiderült, hogy a fiúcsapat nemcsak a tanulásban, de a csínytevésben is élen járt.
- Volt egy biológia tanárunk, Vidor János. Ő nem nagyon tudott fegyelmet tartani nálunk. Például amikor a növénytannál jártunk, akkor mindenkinek hoznia kellett az iskolába valamilyen virágot. Persze ezt elfelejtettük. Amikor következett az óra, kimentünk és az udvar melletti gyomos területről kitéptünk egy csomó gazt, bevittük a terembe és felhalmoztuk az asztalon – mesélte lapunknak dr. Magosi István.
Vidor János tanár úr azonban nemcsak benne, hanem diáktársaiban is maradandó emlékeket hagyott.
- Az osztálynak ezer vidám története van. Az egyik például, akkor esett meg, amikor biológia órán az ingerről tanultunk. A tanár úr épp Ruzsányi Jancsinak tette fel a kérdést, hogy „miazinger”? Az osztály meg rávágta, hogy varrógép – osztotta meg lapunkkal Jámbor István.
A volt diákok egykori iskolájuk falai között nosztalgiáztak
A volt diákok szerint a fiúosztály telis tele volt tehetséges, eszes tanulókkal. Jámbor István úgy fogalmazott: „ez egy jó évjárat volt”. Orvosok, közgazdászok, élsportolók és egyetemi professzorok kerültek ki közülük.
A leányosztály 34 főt számlált, osztályfőnökük Szerdahelyi Istvánné volt. A IV.B egyik tagja, dr. Ökrös Jánosné az orosz tanárnőről, Kuruczné Erzsébetről őriz szép emlékeket, aki mindig nagyon aranyosan bánt velük, jóllehet nem ez a tantárgy volt a lányok szíve csücske.
- Nem tudnék egyetlen emléket kiemelni a gimnáziumi évekből, mert az egészre örömmel emlékszem vissza, hiszen annyira fiatalok voltunk. Ennyi év távlatából pedig minden megszépül. Nagyon jó osztály voltunk. Az érettségi után sokan a városban maradtunk, és még ma is minden évben összejövünk egy találkozóra – mondta el lapunknak dr. Ökrös Jánosné.
A 60 éves találkozón az évfolyam testnevelés tanára, Kovács István is jelen volt, aki fiatal tanárként sokszor maga is csatlakozott diákjaihoz a csapatjátékokban.
- Emlékszem, hogy a fiúosztály jól atletizált, főként Rozsos András, a lányok között meg Sebestén Teréz diszkoszvetésben iskolai csúcsot javított. Az atlétika mellett kézilabdáztunk, röplabdáztunk, fociztunk, és ’55-ben felszereltük a kosárpalánkot is. Amikor ők elsősök voltak, én akkor kezdtem a pályafutásomat, 1951-ben. Összesen 36,5 évig tanítottam és egyetlen napot sem hiányoztam az iskolából – emlékezett vissza Kovács István.
