Képünk az óvoda jubileumi ünnepségén készült
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Városunk óvodáinak történetét tekintve, már az első óvodai törvény (1891) bevezetését megelőző tíz évben működött Gyulán kisdedóvó magánintézmény Schrőder Istvánné született Ewoldt Elíz alapító jóvoltából a Kígyó utcában. Az 1891. évi törvény beiktatását követően a város első magánóvodája községi óvodává minősült és a Belvárosi Óvoda nevet vette fel, átalakításokat követően a Pállfy utcában. A város második óvodájaként említik a levéltári források a Józsefvárosi Óvodát, melyet már akkoriban is néhány helyen a Németvárosi Óvoda névvel illettek. A XX. század első felében a községi óvodák száma folyamatos bővülést mutatott a városban. Gyula város harmadik óvodájaként épült fel a ’40-es évek elején az idén 75. jubileumi évfordulóját ünneplő Galbácskerti Óvoda. Ez idő tájt a Szent István Óvoda nevet viselte, hiszen állami, egyházi és civil összefogással a galbácskerti szociálisan rászoruló népréteghez tartozók számára étkezést is biztosító Szent István Otthon részegységeként kezdte meg a működését. Az első óvónője Petrovszki Szidónia és a dajkák kezdetben 40 gyermek felügyeletét vállalták, a korabeli szakmai iránymutatásokhoz igazodva a kisdedóvás feladatát elsősorban az ápolás és gondozás, a rendre és tisztaságra szoktatásban határozták meg, a testi és értelmi fejlesztés elősegítésére kevesebb hangsúlyt fektettek.
Az alapítók lelkesedését örökítve, a gyermekek és a szakmai munka iránti elkötelezettség jellemezte a XX. század második felében és jellemzi napjainkban is az óvoda vezetőinek (Bandics Istvánné, Hack Mártonné Baba óvó néni, Gugolyáné Marosán Márta) és óvodapedagógusainak, dajkáinak tevékenységét.
A Galbácskerti Óvoda működtetőinek haladó szellemiségét mutatja, hogy a gyermeki szükségletekre irányuló készség- és képességfejlesztő óvodai programjukat már 1992-ben kidolgozták, Célestin Freinet francia reformpedagógus alternatív pedagógiai programjának adaptációjával a ’90-es évekre megalkották a „Csodavilág óvodai nevelés Freinet módra” című programjukat, melynek egyik idézett mottója szerint: "A gyerek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül tudja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál és mely őt magát szolgálja." (Freinet: Máté mondásai)
Az egyéni képességfejlesztést és az értékek közvetítését többféle technikával valósítják meg az érzelmi biztonságot és állandóságot nyújtó óvodai közösségben. Nagy hangsúlyt fektetnek a szabad önkifejezés technikáira, a kommunikációs technikákra, Zöld Szíves Óvodaként a környezet tudatos és szeretetteljes tanulmányozására irányítják a gyermeki figyelmet. Az óvodai élettér, közösségi terek tudatos tervezésével és alakításával teszik lehetővé a gyermekek számára a sokoldalú, komplex ismeretszerzést. Családi, csoportos és közösségi programjaik szervezéskor és lebonyolításakor az élmények örömteli megélésének biztosítására törekszenek.
