Vincze Virág mesélte el úti élményeit
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kék mecset, Aja Szofia, elsüllyedt palota, na és az egykori görög polisz, Epheszosz romjai. Kaotikus közlekedés, ramadán, szertartásos fürdőhelyek, az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusz. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár Világjáró gyulaiak sorozata ezúttal Törökországba kalauzolta el a jelenlévőket. Mesés Kelet és ókori Hellas – Kalandozások Törökországban címmel Vincze Virág sminkes-kézműves mesélte el úti élményeit a színültig telt Simonyi-olvasóterem közönségének április 23-án.
Mint bevezetésként elmondta, nagyon fontos neki az utazás, Törökországgal pedig 14 évesen találkozott először, még abban az időszakban, amikor Isztambulba leginkább bőrért és aranyért jártak rendszeresen a magyar emberek. Gyermekkori utazásából a kék mecsetre és a nagy bazárra emlékszik, de már akkor megérintette az ottani varázslatos atmoszféra, aminek köszönhetően elhatározta, hogy oda még egyszer visszatér. A fogadalom felnőttként valóra vált, és néhány évvel ezelőtt már párjával szervezhette meg a különleges utat.
- Nem akartunk csoporttal menni, magunk szerveztük meg az utat, közlekedtünk vonattal, busszal, taxival, ahogy csak lehetett. Szállást az interneten foglaltunk, percre pontosan megterveztük az ott töltendő időnket – magyarázta lelkiismeretesen érdeklődő közönségének.
Vincze Virág: Nem akartunk csoporttal menni, magunk szerveztük meg az utat
Mielőtt az út során készített fotókat közszemlére bocsátotta volna, bemutatta az országot, benne pedig elsőként fő célállomásukat, Isztambult. Mesélt mindarról a történelmi, kulturális, vallási, etnográfiai és földrajzi sajátosságról, ami az országot és annak lakóit olyan különlegessé teszi. Beszélt a török emberekről, a közlekedésről. az ételekről-italokról, az alkoholtilalomról és arról, hogy azért azt a törökök is úgy tartják, hogy „Allah szeme nem lát mindent”.
A kalandos megérkezés és az izgalmas perceket tartogató szálláselfoglalás után Vincze Virág Isztambul látnivalóit tárta a közönsége elé olyan színesítő információkkal, mint hogy turistaként mennyire megszokhatatlan minden reggel hatkor a müezzin imára hívó hangjára ébredni.
Természetesen visszatértek gyermekkora színhelyére, a Kék mecsetbe, ellátogattak a szemközt álló, ma már múzeumként működő Aja Szofiába, amelynek udvarán álló két hatalmas gyertyatartó 1526-ban került oda, egyenesen a budavári palotából. Bemutatta a mecsetekben rendre jellemző izniki csempéket, a világ köldökét, vagyis a világ közepét, amely pontra állítva egykor a bizánci császárokat koronázták. A különleges látnivalók közül kiemelte az izzadó oszlopot, mely az alatta elterülő víztározóból felszívott nedvességről kapta nevét, és amely az oszlop oldalán kiütközik. A hajdan a császár részére fenntartott területen, egy mozaikon II. János császár és felesége, Eiréné császárné látható, aki I. László magyar király lánya volt, eredeti nevén Piroska.
Mesélt a régi idők egyik nagy víztározójában látható Elsüllyedt palotáról, majd a híres nagy török bazárról, ahol még most is kötelező alkudni, bár meglehetősen sokat változott, amióta ő utoljára ott járt.
A Törökországban töltött nyolc nap során azonban nem csak Isztambul látnivalóiban gyönyörködtek, némi utazással az egykori görög kultúra nyomait is megtekintették. Az egykori görög polisz, Epheszosz romjai életre szóló élményt nyújtottak, de a világ egyik ritka csodája, az UNESCO világörökség része, a Pamukkale elnevezésű természeti képződmény hófehér mészkőmedencéinek látványa is sokáig meghatározó marad számukra.
Majd Isztambulba visszatérve még egy hajóút is várta őket az Európát Ázsiától szétválasztó Boszporuszon, és bár az idő is elromlott addigra, a megszerzett élmények hatása alól Vincze Virág csak alig szabadult, így nagyon nehéz szívvel hagyta el Isztambult.
Összegzésként elmondta, hogy ez az út attól volt olyan különleges, hogy ők tervezték meg, és meggyőződése, hogy így is láthattak belőle a legtöbbet.
