Ásatás a gyulai várkertben
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Gyulai Hírlapnak a régész elmondta, a napjainkban is látogatható téglavár csupán a szíve volt az eredeti gyulai várnak, hiszen a középkorban ezt egy nagy kiterjedésű, több védvonalas, földből és fából készült erődítési rendszer vette körül.
- Ez a rendszer a Fehér-Körös egy természetes félszigetére épült, a téglavár pedig a terület észak-keleti peremén helyezkedett el. Írásos forrásaink szerint a palánkot az 1530-as években kezdték építeni a természetes folyókanyarulat mentén, és közvetlenül a török ostrom előtt már teljes egészében elkészült. A kutatás célja az volt, hogy kiássuk a védelmi vonal testének egy szeletét, illetve információt gyűjtsünk a várárok kiterjedéséről és mélységről is – tájékoztatta lapunkat Liska András.
Liska András: Megtaláltuk a harmadik bástya helyét is
A szakember elmondta, a kutatás során összesen három szelvényt nyitottak meg, melyek helyét néhány fennmaradt rajzos forrás alapján jelölték ki. Ehhez Paolo Mirandola olasz várépítő mester 1560-as évekből való tervét és L. F. Rosenfeld osztrák mérnök-kapitány 1722-ben készített részletes térképét használták, melyek képet adtak a gyulai vár ostrom előtti és utáni kiterjedéséről.
- Szerencsés módon sikerült kijelölni a szelvényeket, hiszen a palánk mindkét építési periódusáról szereztünk információkat. Ez alapján arra következtethetünk, hogy a török kort megelőzően a Fehér-Köröshöz közelebb építettek meg egy palánkot, de az 1566-os ostrom után ezt a törökök átépítették. Azaz, miután beköltöztek a várba, nemcsak megújították, hanem egy új védelmi vonalat emeltek távolabb a medertől. Az ásatás mindkét rendszer szerkezetéről adatokkal szolgált, ugyanis mindkét vonalon találtunk cölöplyukakat. A harmadik ásatási szelvényben megtaláltuk a harmadik bástya helyét is a jelenlegi Almásy-kastély sarkánál. Látható a területe, sőt egészben maradt, illetve töredék ágyúgolyók is előkerültek, melyek az ostrom idején csapódtak a földbástyába – részletezte a feltárás eredményeit Liska András, majd hozzátette, a leletanyag kifejezetten gazdag, hiszen az előbbiek mellett számos ezüstpénz, kerámia anyag és edénytöredék is felszínre került, melyek az Erkel Ferenc Múzeum gyűjteményét gazdagítják majd.
L. F. Rosenfeld térképét elemezve Liska András arról is említést tett, hogy bár eredetileg a kastély középvonalában helyezkedhetett el a gyulai vár város felőli bejárata, az 1566-os ostromot követően a törökök erre a célra egy másik építményt emeltek, melyet ma huszártoronyként emlegetünk. Ostromlóink egyébként egy dzsámit és egy minaretet is építettek, melyek helyét ma fehér járólapok jelzik a kastély parkjában.
- Az 1960-as években zajlott a vár műemléki helyreállítása. Ekkoriban csak a belső vár területe volt ismert, és néhány kutatóárokkal sikerült megtalálni a palánk egyes szakaszait. A vár története gyakorlatilag a várfürdő sétánnyal szakadt ketté. A feltárt eredményeink viszont arra utalnak, hogy a külső vár kutatása a mai napig lehetséges, ám még sok adatra van szükség, hiszen a védelmi vonal egy részét teljes homály fedi. Ez a szakasz ugyanis a mai Gyulai Várfürdő területén helyezkedik el, melynek építésekor, az '50-es években még kevés energiát fordítottak a régészeti emlékek megfigyelésére – fűzte hozzá Liska András.
Mindkét vonalon találtak cölöplyukakat
Mint a régész kifejtette, a meglévő és jelenleg feltárt eredmények révén mostanra ismertté vált a palánkszerkezet több részlete, a három bástya helye, és nagyjából behatárolható a teljes gyulai vár által elfoglalt terület is. Liska András kiemelte, ezek összesítése megfelelő alapot biztosíthat ahhoz, hogy akár a helyszínen, akár digitális, 3D-s formában rekonstruálni lehessen az egész vár méretét és elhelyezkedését.
A kutató a feltárás második szakaszáról is említést tett, melyet őszre terveznek. Mint mondta, ennek során egy mintegy hetven méter hosszú szelvényt nyitnának meg a várkert rendezvényterén, mely az 1722-es térképen is jelölt halas árok pontos helyének felkutatását célozná.
Az ásatást április 4-én, szombaton 10, 11 és 12 órától is megtekinthetik az érdeklődők.14 éven aluliak az ásatáslátogatáson csak szülői felügyelet mellett vehetnek részt.
