Huszonnégyen tettek állampolgári esküt a szabadságunkat jelképező ünnepünk után pár nappal, március 19-én a gyulai városháza dísztermében. A Bálint Gergő által tolmácsolt Nemzeti dal méltóképpen indította az ünnepélyt. A fogadalomtétel után dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntötte Magyarország új állampolgárait.
- Köszöntöm Önöket a nemzeti ünnep után néhány nappal a gyulai városházán, az egykori Békés vármegye házán, ahol a hagyomány szerint Petőfi Sándor utolsó politikai beszédét mondta, abban a városban, ahol a 13 aradi vértanúból 9-et kényszerítették fegyverletételre. Számunkra minden alkalommal ünnepnek számít, amikor határon túli magyar testvéreink leteszik az állampolgársági esküt. De nem feledjük, ez csak egy újabb kötelék közöttünk. Nem ettől tartozunk össze. Hiszen összetartozásunk alapja közös kultúránk, közös történelmi múltunk, a Honfoglalástól és Szent István államalapításától kezdve, a Hunyadiak török elleni harcán át, az 1948-49-es szabadságharcon keresztül Antall Józsefig minden összeköt bennünket, és a kultúránkban is: minden, ami magyar kulturális érték, az valamennyiünké. Az állampolgárság csak egy újabb kötelék, egy nagyon fontos, de nem egyedüli, jogi kötelék – mondta beszédében a városvezető.
Wass Albert Üzenet haza című szerzeménye után az új magyar állampolgárok átvették a honosítási okiratokat, majd nemzeti himnuszunkat követően, az ünnepi esemény alkalmából pezsgővel koccintottak.
Grünwald Szilvia Temesvárról érkezett az ünnepségre. Aradon nőtt fel, majd 12 évet élt Olaszországban, Padovában. A Gyulai Hírlapnak az ifjú hölgy elmondta, akárhol is élt a család, mindig magyaroknak érezték és vallották magukat, ezért tartotta fontosnak, hogy hivatalosan is magyar állampolgárrá váljon.
