Az eseményen beszédet mondó Velkey Gábor a szabad magyar köztársaság ünnepének nevezte március 15-ét. A szociológus hozzátette: a szabadság, a haza és a haladás jelszavai mára szinte unos-untalan ismételté, eredeti jelentéstartalmukból kiforgatott politikai hivatkozássá váltak.
– Emlékezzünk, amikor a választási transzparensekre felírt szeretet a politikai ellenfelek gyűlöletére buzdított, vagy amikor a haza nem az itt élő, különböző emberek összetartozásának szimbóluma lett, hanem egyesek hazafiatlannak bélyegzését szolgálta, csak mert mást támogattak, más utat kerestek, más megoldást szorgalmaztak – mondta Velkey Gábor.
A szociológus úgy fogalmazott: „a demokrácia szükségszerűen a szabadság talaján áll, annak védelmére épül, vagyis lényegét tekintve liberális”. Mint kifejtette, az „illiberális állam urakat és velük szemben alattvalókat, csinovnyikokat, a liberális demokrácia szabad, autonóm, felelős polgárokat és ellenőrzött hatalmat jelent.”
– Akik elnézik a nép nyomorát, s az egyenlőségi eszmét kommunista maradványnak tekintik, akik a polgári Magyarország jelszavát csak politikai termékként, saját hatalmi céljaikra használják, akik kisajátítják a hazát, akik nem tisztelik mások véleményét, s elvitatják az ellenzék jogát a közös ügyek képviseletében, és akik illiberális államról beszélnek, bár lehet, hogy ütemes tapsot kapnak majd holnap a kivezényelt csinovnyikoktól, de tetteikben nap mint nap megtagadják 1848 eszméit – jelentette ki.
– Miféle ország az, ahol, ha valaki mer nemet mondani, mer szabad ember módjára viselkedni, azt megéljenezzük, mert olyan ritka? – tette fel a kérdést beszédében Lovász Andrea irodalomtörténész, majd hozzátette, a szabadság így egészen mást is jelent, hiszen valami ellenében definiálódik.
– A szabadságnak nem a rabság, hanem a szervilizmus az ellentéte. És ez borzasztó. Hiszen az egyén szabadsága – paradox módon – úgy lehet valódi, úgy lehet abszolút, ha meg is szünteti önmagát, mert a saját magától értetődőségében van, azaz úgy van, hogy nincsen – fejtette ki Lovász Andrea. Mint kiemelte, a szabadság azt is jelenti, hogy a felnövekvő generáció „ne a korlátokat, hanem a távlatokat lássa”.
– Annyit tudok most, szabad bölcsészként és anyaként, hogy a szabadságot meg kell tanítanom a gyerekeimnek: a maga magától értetődőségébe kell eljelentéktelenítenem – zárta gondolatait az irodalomtörténész.
– 1848. március 15-e tizenkét pontjának első és éppen ezért az egyik legfontosabb pontja a sajtó szabadságáról és a cenzúra eltörléséről szólt. Hol vagyunk ma ettől? – kérdezte Bod Tamás. A politikus azt is mondta, a kormánypártok azért szánnak 80 milliárd forintot „a közszolgálatinak csúfolt médiára”, hogy saját törzstáborukat megerősítsék.
Az önkormányzati képviselő Orbán Viktort politikai maffiózónak, Simicska Lajost pedig gazdasági maffiózónak nevezte beszédében, majd Lengyel László Népszabadságban megjelent írásából idézett.
Bod Tamás azt is kijelentette: „Magyarországon 2018-ra vagy talán előbb olyan helyzetet kell előállítani, amelyben leváltható lesz ez a rezsim”, amely, mint fogalmazott, lejtőn van.
– Valószínűleg Magyarországon újra kell alapítani és alkotni a köztársaságot. Ehhez minden bizonnyal új alkotmányra lesz szükség, olyanra, amely egyetértésen, konszenzuson alapul – mondta a politikus. Bod Tamás végül hozzátette: Magyarországon és Gyulán ma nincs önkormányzatiság, ezért azt újra kell építeni.
A rendezvény végén a résztvevők gyertyát gyújtottak, és egy-egy szál virágot helyeztek el a Petőfi-szobor talapzatán.
