A szorongó gyermekek problémáiról tudakozódhattunk a Gyulai Ifjúsági Központ és a Mi egy Másért Gyulai Gyermekekért és Ifjúságért Közhasznú Egyesület által megrendezett második pedagógus csoportfoglalkozáson. A találkozón Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus és Szabó Andrea pedagógiai szakpszichológus lelkes eszmecsere közepette világosítottak fel minket a témával kapcsolatos legfőbb tudnivalókról.
Mint kiderült, a szorongó gyermek nem minden esetben a csoport legcsendesebb tagja, bár igaz, hogy a mutizmus – amikor az illető csak bizonyos személyekkel, vagy senkivel sem beszélget – a szorongás egy erős esete is lehet. Ennek ellenére előfordul, hogy épp egy nagyon harsány és kötözködő csemete küzd a szorongás problémájával. A helyzet észlelésében segítséget nyújthat a tény, hogy a szorongó gyermekek többsége alulteljesít.
A szorongást különféle tényezők válhatják ki, így családi problémák, válás, gyász, külső elvárások, genetika, társak, testvérek viselkedése, kudarcok, egy szorongó szülő, a határok és szabályok betartása, a televízióban látottak, sőt a saját magunkkal szemben támasztott elvárások és önmagunk perfekcionizmusa is csapdába ejthet. A két szülő kijátszása, illetve a titkok megőrzése szintén szorongást válthat ki. Ezt egy olyan apró-cseprő dolog is előidézheti, amit nem is gondolnánk. Így például az is, amikor az apuka megengedi a kisfiának, hogy az egyen egy csokit ebéd előtt, de csak akkor, ha a gyermek elhallgatja ezt anyuci elől.
Szicsek Margit és Szabó Andrea az őszinteség fontosságára is felhívták a figyelmet. A lélekorvosok szerint ugyanis olyan komoly témákról is, mint a halál, vagy a válás, beszélni kell a gyermekkel. A picúr értelmi szintjének megfelelően mindig definiálni kell ezeket a változásokat – persze fiatal korban még a részletek – a halál oka stb. – nem fontosak. A lényeg, hogy ne hazudjunk!
A szorongónak kiváltképp fontos a biztonság és az, hogy legyen saját ideje, amikor anya vagy apa csakis vele foglalkozik. A legjobb, ha ezt minden héten ugyanakkor, egy fix időpontban teszi meg az ember. A biztonságérzet hatalmas erejét támasztja alá az is, hogy hiszti esetén azon kívül, hogy magunkhoz öleljük csemeténket, semmit sem tehetünk. Ilyenkor ugyanis lezár a gondolkodásért felelős frontális lebeny, tehát hiába mondunk bármit is. Ha viszont magunkhoz öleljük, talán lassan megnyugszik a picúr.
A szakemberek azt is hangsúlyozták, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál könnyebben lehet segíteni a szorongásán. A legfőbb dolog az énerősítés, mely során a gyermek olyan technikákat sajátíthat el, melyek segítségével másképp tudja feldolgozni a hozzá intézett mondatokat, kevésbé veszi a lelkére a negatív megjegyzéseket, vagy másképp tud reagálni rájuk. Mindezek mellett fontos a szülő és nevelő együttműködése is, illetve az, hogy a szorongó gyermek érezze, hogy problémáival bátran fordulhat mindkét félhez.
