Erdmann Gyula (nyugalmazott levéltár-igazgató):
– Fontosnak tartom Erkel emlékének az ápolását, ám most problematikus helyzet áll fenn. Az Erkel Társaság vezetésében változás történt pár éve. Akkor egy fiatalosabb, lendületesebb munkában reménykedtünk. Abban bíztunk, hogy Gyulán és Budapesten is Erkel ügyét aktívabban szolgáló helyzet alakul ki. Sajnos ez nem következett be. Erkel tradícióinak ápolása kötelező Gyulán, és Budapesten is az lenne. Országos szinten azonban szomorú a helyzet, Budapesten még mindig gátak vannak az Erkel-kultusz kialakulása előtt. Erkel Ferenc nemzeti történetekből, dallamokból építkezett, amely nem mindenkinek vonzó a művészetpártoló elitben. Az illetékeseknek át kellene gondolniuk a teendőket, és megtenni a szükséges lépéseket.
Bagyinszki Zoltán (vezető főtanácsos):
– Sok-sok eredményt elértünk már, de van még mit tennünk. Gyulán van Erkel Emlékház, Erkel nevét viseli a zeneiskola, a művelődési ház, egy gimnázium, egy szálloda, van Erkel Társaságunk, Erkel kórusunk, szobrunk. Több mint harminc Erkel-sír van városunkban, melyeket gondozunk is. Elkészült az Erkel-könyv – D. Nagy András által – frissített, második kiadása. Az Erkel születésének 200. jubileumát 2010-ben nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepeltük meg. Gyulán található az ország legnagyobb Erkel-szobra, de sajnos Magyarországon nincs egész alakos köztéri Erkel-szobor. Az iskolások rendszeresen látogatják az emlékházat, rendszeres vetélkedőket szervezünk. Bízunk benne, hogy Erkel Ferenc szülőháza és a mester munkássága hungarikummá válik. Összességében az önkormányzat, az intézmények és a civilek kiemelten foglalkoznak Erkel emlékének a megőrzésével.
