A SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) az emberiség egyik legősibb kérdésére keresi a választ: egyedül vagyunk-e a Világmindenségben? Az 1960-ban Frank Drake kutatócsoportja által elvégzett első megfigyelések óta több ezer csillag környezetét vizsgálták meg, és ezáltal több száz idegen nap körül keringő bolygót sikerült felfedezni. Hatalmas mennyiségű új ismerettel gazdagodtunk a földi élet kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban a megfigyeléseiken keresztül. Kutattak alacsonyrendű élet számára elviselhető feltételek után a Naprendszerben és a távoli kozmoszban, de ez idáig nem sikerült élet nyomára bukkanni sehol.
Enrico Fermi híres fizikus szavaival élve: Egyedül lennénk a Mindenségben? A látható Univerzum a kutatások szerint körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtt született, napjainkra pedig már hatalmas méretűre felfúvódott és galaxisok megszámlálhatatlan sokasága jött létre, melyek több csillagot tartanak rabul, mint ahány homokszem van a Földön. Napjainkban a SETI-programok mellett már más tudományágak is hozzájárulnak a nagy kérdés megválaszolására, mint például a csillagászat, a fizika, a kémia és a biológia. A Földön kívüli élet keresése nem csak kutatók szűk körének tudományos kérdése, hanem bizonyos értelemben a végső cél az Univerzum természetének megértésében.
Rendkívül fontos a változatos földi élet tanulmányozása, hiszen ennek révén ismerhetjük meg az élet általános jellemzőit, mely alapján az élet fejlődése követhető nyomon a legegyszerűbb baktériumoktól a különböző távcsöveket építő homo sapiensig. Néhány tíz millió éves kövületekben talált mikroszkopikus baktériumok még teljesen más körülmények között éltek. Bolygónk akkoriban egy forró, sötét, viharos hely volt, ahol állandó eseménynek számított a vulkánkitörés és a meteorbecsapódás. Az égboltot vastag, szürke egybefüggő felhőzet takarta, ezzel megtartva a hőt annak ellenére, hogy a Nap sokkal gyengébben sugárzott, mint napjainkban. Az óceánok nagyjából negyven és ötven Celsius-fokosak lehettek. A mai élet egyik elképzelhetetlennek tűnő eleme az oxigén akkoriban pedig csak rendkívül csekély mennyiségben volt jelen, mivel nem léteztek sem növények, sem algák, amelyek oxigént állítottak volna elő fotoszintézissel.
Az akkori állapot a mai földi életformának elképzelhetetlen, de az akkori baktériumoknak tökéletes életkörülménynek számított. Ezek alapján az is könnyen elképzelhető, hogy lehet élet a földünk korai szakaszához hasonló életkörülményeket kínáló bolygókon is.
A továbbiakban alapvető fontosságú saját bolygónk mellett az egész Naprendszer kialakulásának megértése is. A szülőfelhőnk összetételének megismerése a Földre hullott ősi kozmikus testek anyagának kutatására ad lehetőséget. Egyes elképzelések szerint az üstökösök, illetve a meteoritok hozhatták bolygónkra az élet alapvető építőköveit, az alapvető fontosságú víztől kezdve a bonyolultabb aminosavakig.
Érdekességképpen megemlíteném, hogy ha olyan helyen járunk, ahol márványburkolatot használtak, akkor szánjunk egy kis időt a múltra, és nézzük meg egy kicsit alaposabban, mert nagy valószínűséggel a legtöbb márványlapban találunk apró kis csigaházakat, fosszíliákat, amelyek a földi élet egy régebbi korszakából maradtak meg épen.
