Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Lehet újra az égre nézni és kívánni!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • K. M. • MAGAZIN • 2014. május 18. 18:00
Lehet újra az égre nézni és kívánni!
Május 23-án, pénteken este több hullócsillagot is láthatunk
Perseida hullócsillag. Forrás: ghidularadean.ro

Május 23-án, pénteken este érdemes kicsit kimenni a természetbe és a fejeket az ég felé szegezni. Aznap este és szombat hajnalban, ha szerencsék van, több hullócsillagot is láthatunk, hiszen ez az első alkalom, hogy a 209P/LINEAR üstökös pályáját keresztezi Földünk. Ha az időjárás kedvező lesz, érdemes kivonulni a városból, és nem csupán a nyakunkat tekergetve, hanem a földre terített hálózsákon vagy pokrócon elfeküdve várni a hullócsillagokat a Camelopardalis és a Kis Göncöl csillagképek környékéről. Erre az egyik legideálisabb hely környékünkön a Körösök gátja vagy egy kis eldugott mező. Mindenképpen öltözzünk fel jó melegen, mert az esték még hűvösek!

A 209P/LINEAR üstököst eredetileg kisbolygóként katalogizálták a csillagászok a 2004-es felfedezésekor, és csak később derült ki, hogy valójában egy üstökös. Vannak olyan esetek, amikor először nehéz eldönteni, hogy az újonnan felfedezett objektum kisbolygó, vagy egy üstökös, és csak a további megfigyelések döntik el az igazi mibenlétét. Maga az üstökösök magja lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból áll, méretükben viszont hasonlítanak a kisbolygókhoz, amely néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjedhetnek. A hosszú és folyamatos megfigyelések során, ha az objektum kómát vagy csóvát növeszt, mialatt közeledik a Nap felé, akkor már biztosan ki merik jelenteni, hogy üstökösről van szó és nem egy kisbolygóról. Viszont a nagyon öreg üstökösök az életük során az összes illékony anyagukat elvesztik, és kisbolygókra emlékeztető objektummá válnak.

A most hozzánk közelítő 209P/LINEAR névre keresztelt üstökös magja is idős, vagyis a mostani megfigyelések nagyon alacsony aktivitást mutatnak, arra viszont van remény, hogy életének korábbi szakaszaiban jelentősebb mennyiségű anyagot bocsáthatott ki, amikor még jóval aktívabb volt.

A jelenlegi becslések szerint a maximum május 24-én reggel, magyar idő szerint 7 és 9 óra között lesz, viszont ekkor a Naptól már nem láthatjuk őket, és ezért érdemes már 23-án éjjel, de legfőképp 24-én hajnalban és 24-én este kimenni a csillagos égbolt alá.

De mik is a hullócsillagok? Amikor egy üstökös a Nap közelébe érkezik, a benne levő jég és az abba belefagyott porszemcsék felmelegszenek, majd a szublimáció hatására kiszabadulnak, és a szülő égitestéhez hasonló pályára kerülnek. A szülőüstökös a Naprendszerben töltött több ezer éve alatt rengeteg törmeléket hagy maga után, és szór szét a teljes pályája mentén. Amikor ezek a kis porszemcsék bekerülnek a Föld atmoszférájába, a felszín felé haladva, az egyre sűrűsödő levegőrétegekben erős fékező hatás éri őket. Ekkor a levegő és maga a porszem is erősen felizzik, ezért az égen gyorsan áthaladó meteoroid zöldes-kékes fénycsíkot húz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig lehet látni. Nagyon ritkán lényegesen nagyobbak is előfordulnak, amelyek igen fényesek, s akár a teliholdnál is fényesebb tűzgömbökként haladnak át a légkörön.

Az ismert Perseida csillaghullás során több tűzgömböt is láthatunk augusztusban, amelyek közül a legszebbek be is világítják olykor az éjszakai égboltot. Reméljük, hogy ez az új meteorraj sem hagy minket cserben, és sok szép hullócsillaggal örvendeztet meg minket. Csak ne felejtsünk el kívánni!

 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)