Miből áll a világ? A kérdésre egyszerű a válasz: minden és mindenki atomokból áll. Maga a Világegyetem, amelynek mi is részesei vagyunk, alapvető egységekből épül fel, amelyek az Univerzum megszületésekor jöttek létre. Ezek az atomok, amelyek az egész Világegyetemben megtalálhatók. Összekapcsolódva molekulákat hoznak létre, a molekulák pedig összeállva létrehozzák azt a világot, amit magunk körül látunk.
A csillagok az életük folyamán megalkotják a nehezebb elemeket, majd haláluk végén szétszórják a környezetükben, és valahol újra szerepet játszanak alkotóelemként. Tulajdonképpen minden és mindenki újrahasznosított atomokból áll. Valamikor nagyon-nagyon régen egy ősi csillag látványos haláltusája során szétszórta a Galaxisunknak ezen kis részén azokat az elemeket, amire ittlétünkhöz szükségünk volt. Minden nyersanyagot megkaptunk ettől a csillagtól: vasat, szenet, kalciumot, oxigént és minden más olyan elemet, amelyből évmilliárdok elteltével létrejött az élet bolygónkon. Az említett körfolyamatot itt a Földön is megfigyelhetjük.
Bolygónk lényegében az ősi csillag robbanásának maradványait is tartalmazza, tehát amikor egy pohár vizet iszunk, és lenyeljük a sok oxigén- és hidrogénatomot, akkor igazából az ősi csillag maradványait isszuk meg. Minden egyes lélegzetvételkor, atomok sokasága hatol be a tüdőnkbe, ezek hosszú ideje keverednek már a Föld légkörében, de ugyanazok az oxigén- és nitrogénatomok mint régen. Így hát minden lélegzetünkkel magunkba szívunk néhány olyan atomot is, amit őseink lélegeztek ki 500 vagy 2000 évvel ezelőtt. Az alkotás, az átalakulás és az újrahasznosítás szakadatlanul zajlik az egész Univerzumban.
Ezeknek az ismereteknek a birtokában nyugodtan kijelenthetjük, hogy a testünkben lévő atomok szinte kivétel nélkül egy csillag belsejéből származnak. Ezeket olvasva felmerülhet az a gondolat, hogy vajon mennyi atomból is állunk? Egy átlagos emberi testben, ha számmal szeretnénk kifejezni, egy hetest és még utána huszonhét nullát írnánk.
Az atom az a legkisebb részecske, ami még őrzi az elem kémiai tulajdonságait. Magát az atomi világot úgy lehet elképzelni, hogy az atom közepén bújik meg az atommag, amely protonokból és neutronokból épül fel, míg körülötte az elektronok többrétegű felhőben és a legkülönbözőbb elrendezésben lelhetők fel. Az atom szerkezetét sokan úgy képzelik el, hogy a maghoz közel szorosan és tömören helyezkednek el a keringő elektronok, pedig valójában az atom 99,99 százaléka üres tér. Az atomokat alkotó részecskék pedig különböző számban összegyűlve egyedi kémiai tulajdonságokkal rendelkező atomokat alkotnak meg.
Az első és a legegyszerűbb atom a hidrogén, amely csak egyetlen egy protonból és egyetlen egy körülötte keringő elektronból áll. A hélium már 2 protont, 2 neutront és 2 elektront tartalmaz, a lista pedig folytatódik, egészen a legnehezebb földi elemig, a plutóniumig. A Földön eddig 94 kémiai elemet azonosítottak. Az atomi világ érdekességeihez az is hozzátartozik, hogy a magukban káros és veszélyes elemek, ha egyesülnek, nem feltétlenül egy még veszélyesebb anyag jön létre, hiszen egy igen hasznos és jótékony molekula is megalakulhat belőlük. Erre érdekes példa, amikor egy gyúlékony, szilárd fémből, a nátriumból és egy mérgező gázból, a klórból mindennapos fogyasztási szer jön létre. Méghozzá név szerint a konyhasó. Vagy az is nagyon érdekes, hogy két olyan elem egyesüléséből, amelyek nagyon tűzveszélyesek - a hidrogén és oxigén - az egyik legjobb tűzoltó anyag jön létre: a víz (H2O).
Egy mondatban összefoglalva: kis léptékben minden és mindenki ugyanaz, de nagyobb léptékekben már mások vagyunk.
